Észak-Korea és Putyin elnök közötti „legközelebbi elvtársak” és „új átfogó fejlődés” üzenete: Oroszország és Kína közötti kapcsolatok megerősödése és Dél-Korea iránti ellenségeskedés elmélyülése

Kim Dzsongun észak-koreai vezető gratuláló táviratot küldött Vlagyimir Putyin orosz elnök 72. születésnapjára, október 7-én, ezzel is hangsúlyozva a két ország szoros kapcsolatát. A Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) szerint Kim Dzsongun a táviratban Putyint “legközelebbi elvtársának” nevezte, és hangsúlyozta, hogy a júniusban tett Putyin-látogatás óta a két ország kapcsolata “jegy új, átfogó fejlődési pályára lépett”. Ez a gratuláló távirat nem pusztán formai gesztus. Fontos üzenetet hordoz Észak-Korea nemzetközi helyzetének, különösen Kína és Oroszország kapcsolatának, valamint Dél-Korea iránti hozzáállásának megértéséhez.

A kapcsolatok erősítése Kínával és Oroszországgal: katonai és gazdasági együttműködés és a nemzetközi elszigeteltségből való kitörés

Kim Dzsongun a táviratban az oroszországi kapcsolatokat “a függetlenség és az igazságosság megvalósítását közös ideálként valló legyőzhetetlen szövetségi kapcsolatnak, százéves stratégiai partnerségnek” nevezte, és kijelentette az orosz hadsereg és nép iránti “teljes körű támogatását és szolidaritását”. Ez egyértelmű támogatást jelent az Ukrajna elleni háborút folytató Oroszország számára, és arra utal, hogy a két ország katonai együttműködése elmélyül. Valójában Észak-Korea és Oroszország júniusban lényegében katonai szövetséget jelentő “teljes körű stratégiai partnerségi egyezményt” kötött, és úgy tűnik, hogy előrehaladnak a katonai-technológiai együttműködésben és a fegyverszállításban. Oroszország az ukrajnai háború elhúzódása miatt fellépő lőszerhiány enyhítésére számít Észak-Korea általi tüzérségi lövedékek és egyéb felszerelések szállítására, míg Észak-Korea a szankciók miatti nehézségei miatt Oroszországtól vár gazdasági támogatást és katonai technológiát. Ezenkívül Észak-Korea Kínával is erősíteni kívánja a kapcsolatokat. Szeptemberben Liou Kuo-chung alelnök vezette kínai delegáció látogatott Észak-Koreába, hogy részt vegyen a koreai háború befejezésének 70. évfordulójára rendezett ünnepségen. Ám Kim Dzsongun Hszü Csin-ping kínai elnöknek küldött gratuláló táviratában elhagyta a 2019-ben használt “tisztelt főtitkár elvtárs” megnevezést, ami arra utal, hogy a kínai kapcsolatok nem olyan szorosak, mint az oroszok. Észak-Korea úgy tűnik, hogy a kínai és orosz kapcsolatok erősítésével igyekszik kilábalni a nemzetközi elszigeteltségből, és enyhíteni a szankciók okozta nehézségeket.

Dél-Korea iránti ellenségeskedés elmélyülése: “fő ellenségként” való meghatározás és az egyesülési politika feladása

Másrészt a Kim Dzsongun-rezsim egyre ellenségesebben viselkedik Dél-Koreával szemben. A Koreai Munkáspárt Központi Bizottságának 2023. végi ülésén bejelentették, hogy feladják az ország egyesítésére vonatkozó, a koreai háború utáni hosszú időn át dédelgetett “eszmét és irányelvet”, és Dél-Koreát “elsódleges ellenséges államnak, változatlan fő ellenségnek” nevezték. Ennek hátterében az áll, hogy Dél-Korea Jun Szokjol elnöksége alatt keményebb fellépést folytat Észak-Koreával szemben, és hogy Észak-Korea nukleáris és rakétatechnológiai fejlesztése miatt fokozódik a katonai feszültség az Egyesült Államok és Dél-Korea között. Észak-Korea úgy tűnik, hogy a párbeszéd elutasításával és az ismételt katonai provokációkkal félelmet és zűrzavart akar kelteni a dél-koreai társadalomban, megrengetni az Egyesült Államok és Dél-Korea közötti szövetséget, és fenntartani saját rendszerét.

Putyin elnök születésnapi gratulációjának üzenete: Észak-Korea stratégiája és jövőképe

Kim Dzsongun Putyin elnöknek küldött gratulációja egyértelműen bemutatja Észak-Korea stratégiáját, amely a kínai és orosz kapcsolatok erősítésén alapul, és célja a nemzetközi befolyás növelése. Ugyanakkor arra utal, hogy Dél-Korea iránti ellenséges magatartása tovább fokozódik, és növeli a koreai félsziget feszültségét. Észak-Korea nukleáris és rakétatechnológiai fejlesztése, a kínai és orosz katonai együttműködés, valamint a dél-koreai ellenséges politika súlyos problémát jelent Kelet-Ázsia biztonsági környezetének destabilizálásában. A nemzetközi közösségnek figyelemmel kell kísérnie Észak-Korea lépéseit, és összehangolt válaszlépéseket kell tennie. Japánnak, amely közvetlen fenyegetettségnek van kitéve Észak-Korea rakétatechnológiai fejlesztése miatt, különösen fontos megerősíteni a japán-amerikai-dél-koreai biztonsági együttműködést, és visszatartani Észak-Korea provokációit. Emellett Észak-Korea nukleáris problémájának megoldásához elengedhetetlen, hogy nyitva tartsuk a párbeszéd lehetőségét, és a nemzetközi közösséggel együttműködve folytassuk az Észak-Korea atomfegyvertelenítése érdekében tett erőfeszítéseket.