A szélsőjobboldali pártok ellenállása miatt megakadt az izraeli-hamász fegyverszünet, Netanjahu dilemmája a hatalom megtartása érdekében

A folyamatos izraeli-Hamász harcok közepette a Netanjahu vezette koalíciós kormányban részt vevő szélsőséges jobboldali pártok ellenzik az újabb fegyverszünetre vonatkozó javaslatot, és megakadályozzák annak elfogadását. A szélsőséges jobboldali pártok azzal fenyegetőznek, hogy a fegyverszünet életbe lépése esetén kilépnek a koalícióból, és megbuktatják a kormányt. Netanjahu miniszterelnöknek, aki a hatalom megtartása érdekében nem hanyagolhatja el a szélsőséges jobboldal akaratát, nem tudja garantálni a fegyverszünet megvalósulását.

Az izraeli koalíciós kormány a 120 fős parlamentben 64 szavazattal rendelkezik, de a 14 szavazatot képviselő szélsőséges jobboldali erők kilépése esetén a kormány elveszítené a többséget, és összeomlana. A szélsőséges jobboldali erők élén a vallási cionista Smotrich pénzügyminiszter és a Zsidó Erő Ben-Gvir belbiztonsági miniszter áll. Miután Biden amerikai elnök május végén bejelentette az izraeli javaslatként aposztrofált, tartós fegyverszünetet is magában foglaló újabb fegyverszünetre vonatkozó tervezetet, Smotrich miniszter azt állította, hogy a Hamász teljes megsemmisüléséig és minden túsz kiszabadításáig folytatni kell a harcot, és hangsúlyozta a koalícióból való kilépést. Ben-Gvir miniszter pedig az új javaslatot „csalásnak” nevezte.

A szélsőséges jobboldali erők azt követelik, hogy a Gázai övezetet körülvevő területen szüntessék meg a Hamász befolyását, és foglalják vissza azt, valamint azt is javasolják, hogy a megszállt területet, a Jordán-folyó nyugati partját csatolják Izraelhez. Smotrich miniszter korábban vitát váltott ki azzal a kijelentésével, hogy „a palesztinok nem léteznek”, Ben-Gvir miniszter pedig ismert az arabellenes uszítás miatt hozott bűnös ítélete miatt. Június 8-án, Izrael 1967-es, a harmadik közel-keleti háborúban bekövetkezett, a zsidó vallási helyeket is magában foglaló Kelet-Jeruzsálem elfoglalásának évfordulóján, a „Jeruzsálem napján” Ben-Gvir miniszter számos jobboldali zsidóval együtt vonult Jeruzsálem óvárosában, és „minden győzelem a miénk” kiáltással sürgette a Hamász elleni harc folytatását.

Netanjahu miniszterelnök Biden elnök új javaslatának bejelentése után kifejezte, hogy a javaslat „nem pontos”, ezzel jelezve az Egyesült Államokkal fennálló nézeteltérést. Egyes elemzők szerint ez a lépés a koalícióból való kilépésre is kész a szélsőséges jobboldali erőket figyelembe véve történt. Tavaly októberben a Hamász váratlan támadása miatt a közvélemény bírálatának célpontjává vált Netanjahu miniszterelnöknek, ha választások lennének, nagy a valószínűsége, hogy elveszítené miniszterelnöki székét. Ezért a hatalom megtartása érdekében mindenekelőtt meg kell akadályoznia a szélsőséges jobboldali pártok kilépését, ez a helyzet pedig növeli a fegyverszünet-tárgyalások további patthelyzetbe kerülésének valószínűségét.

Egyúttal az izraeli hadsereg június 30-án bejelentette, hogy egy földi művelet során kiszabadítottak egy Hamász által fogva tartott női katonát. A harcok kezdete, július óta ez volt az első túsz kiszabadítása. A Hamász azonban a közösségi médiában közzétett egy videót, amelyen három, valószínűleg izraeli túszként tartott nő látható, és támadta Netanjahu miniszterelnököt, a palesztin foglyok szabadon bocsátását követelve. Ez valószínűleg a Hamász nyomásgyakorlási taktikájának része.

Jelenleg az izraeli hadsereg további szárazföldi csapatokat vezényelt a Gázai övezet északi és keleti részébe, és a különböző területeken harcok zajlanak a Hamász ellen. Úgy tűnik, hogy az izraeli-Hamász konfliktus hosszú távra szól, a nemzetközi közösség pedig aggodalmát fejezi ki az izraeli támadások miatt, valamint sürgeti a gázai lakosság számára nyújtandó humanitárius segítségnyújtást.