Az izraeli-hamasz konfliktus folytatódik, a Netanjahu vezette koalíciós kormányban részt vevő szélsőjobboldali pártok viszont új tűzszüneti megállapodás ellen szavaznak, amivel blokkolják a megállapodás létrejöttét. A szélsőjobboldali pártok azzal fenyegetőznek, hogy kilépnek a koalícióból, ha a tűzszüneti megállapodás életbe lép, amivel megbuktathatják a kormányt. Netanjahu miniszterelnöknek a kormányzáshoz szüksége van a szélsőjobboldali pártok támogatására, így nem tudja garantálni a tűzszünet végrehajtását.

Az izraeli koalíciós kormány 64 mandátummal rendelkezik a 120 fős parlamentben, de a 14 mandátummal rendelkező szélsőjobboldali erők kilépése esetén a kormány elveszítené a többséget és felbomlana. A szélsőjobboldali erők vezetője Smotrich pénzügyminiszter (vallásos cionista) és Ben-Gvir belügyminiszter (a Zsidó Erő párt vezetője). Amikor Biden amerikai elnök május végén bejelentette az új tűzszüneti megállapodást, amelyet az izraeliek javasoltak, és amely tartós tűzszünetet tartalmaz, Smotrich miniszter azzal érvelt, hogy a harcot addig folytatni kell, amíg a Hamasz nem semmisül meg és minden túszt meg nem mentenek. Emellett hangsúlyozta, hogy a koalícióból kilépnek. Ben-Gvir miniszter szintén „csalásnak” nevezte az új javaslatot.

A szélsőjobboldali erők azt követelik, hogy a Gázai övezetet bekerítsék és megsemmisítsék a Hamasz befolyását, valamint újra kell foglalni a területet. Emellett azt is kérik, hogy a megszállt Ciszjordániát annektálják. Smotrich miniszter korábban azzal vált híressé, hogy „nincsenek palesztinok”, ami nagy vitát váltott ki. Ben-Gvir minisztert pedig antiszemita uszítás miatt ítélték el. 2023. június 8-án, az „Jeruzsálem napján” - amely ünnepli, hogy Izrael 1967-ben a harmadik arab-izraeli háborúban elfoglalta az Óvárost és a Kelet-Jeruzsálemben lévő zsidó szent helyeket - Ben-Gvir miniszter sok jobboldali zsidóval együtt vonult az Óvárosba, ahol „Minden győzelem a miénk!” kiáltásokkal követelték a harc folytatását a Hamasszal szemben.

Netanjahu miniszterelnök Biden elnök új javaslatának bejelentése után azt mondta, hogy a tartalom „nem pontos”, amivel hangsúlyozta a különbséget Amerika álláspontjától. Ez az elemzők szerint a szélsőjobboldali pártok kilépésének félelméből adódik, amelyeket Netanjahu miniszterelnöknek meg kell tartania a kormányzáshoz. A tavaly októberi Hamasz-támadások miatt Netanjahu miniszterelnök népszerűsége csökkent, és ha választások lennének, valószínűleg elveszítené a választásokat. Ezért a kormányzáshoz mindenekelőtt meg kell tartania a szélsőjobboldali pártok támogatását, ami viszont elhúzódó tűzszünet-tárgyalásokhoz vezethet.

Eközben az izraeli hadsereg 2023. június 30-án bejelentette, hogy egy földi művelet során kiszabadítottak egy női katonát, akit a Hamasz túszul ejtett. Ez volt az első alkalom, hogy túszt szabadítottak ki azóta, hogy júliusban megkezdődtek a harcok. A Hamasz viszont közösségi oldalakon közzétett egy videót, amelyen három, az izraeli túszoknak tűnő nő látható, és amelyben Netanjahu miniszterelnököt támadják. A Hamasz követelte a palesztin foglyok szabadon bocsátását. Ez a Hamasz nyomásgyakorlására irányuló stratégia részeként értelmezhető.

Jelenleg az izraeli hadsereg további földi csapatokat küldött a Gázai övezet északi és keleti részére, és több helyen is összecsapások zajlanak a Hamasszal. A harcok valószínűleg elhúzódnak. A nemzetközi közösség aggódik az izraeli támadások miatt, és felszólít a gázai lakosság számára nyújtott humanitárius segítségnyújtásra.