Try using it in your preferred language.

English

  • English
  • 汉语
  • Español
  • Bahasa Indonesia
  • Português
  • Русский
  • 日本語
  • 한국어
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Türkçe
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • Polski
  • Nederlands
  • हिन्दी
  • Magyar
translation

Ez egy AI által fordított bejegyzés.

durumis AI News Japan

Izrael-Palesztina konfliktus története és a fegyverszünet-tárgyalások nehézségei

  • Írás nyelve: Koreai
  • Referencia ország: Japán country-flag

Válasszon nyelvet

  • Magyar
  • English
  • 汉语
  • Español
  • Bahasa Indonesia
  • Português
  • Русский
  • 日本語
  • 한국어
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Türkçe
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • Polski
  • Nederlands
  • हिन्दी

A palesztin önkormányzat Gáza szektorában az izraeli és a Hamász iszlám fegyveres szervezet közötti harcok az utóbbi időben tovább fokozódtak. A Hamász nagyszabású támadást intézett Izrael ellen, amely sokkolta az országot, mire válaszul az izraeli hadsereg fokozta a Gáza-övezetre indított légi támadásait. A Hamász is számos rakétát indított Izraelre, és mindkét oldalon folyamatosan nő a halálos áldozatok száma.

Miért ismétlik meg Izrael és Palesztina a kegyetlen konfliktusok történelmét? Ennek oka az, hogy a zsidók és az arabok több mint 2000 éve tartó ellentéte tartósan fennáll.

A 19. században a zsidók körében elterjedt a cionista mozgalom, amelynek célja az volt, hogy visszatérjenek a Palesztinában található ősi királyságuk területére, és ott államot hozzanak létre. Az első világháború idején Nagy-Britannia ígéretet tett a zsidóknak, hogy támogatni fogja az állam létrehozását, míg az araboknak azt ígérte, hogy ha szembeszállnak az Oszmán Birodalommal, akkor független államot kapnak. A náci Németország által elkövetett holokauszt, a zsidók tömeges megsemmisítése után a zsidók még erőteljesebben vágytak egy állandó lakóhely létrehozására.

1948-ban Izrael állam megalakulásával zsidó állam jött létre a palesztin területen, ami az arabok és a zsidók közötti konfliktusok beindulásához vezetett. 700 000 palesztin kényszerült elhagyni otthonát, és jelenleg a Jordán-folyó nyugati partján és a Gáza-övezetben élnek, Izrael megszállása alatt. Különösen a Gáza egy rendkívül szűkös területen, ahol 2 millió ember él, így „mennyei börtönnek” is nevezik a mostoha körülmények miatt.

2000-ben, amikor Izrael jobboldali politikusa, Ariel Sharon (Ariel Sharon) belépett az iszlám szentélybe, összecsapás robbant ki, és tönkrement az Oslo-megállapodással létrehozott béke reménye. A palesztinok körében is a radikálisok váltak egyre befolyásosabbá, miután Jasszer Arafat (Jasszer Arafat) halála után a Hamász 2006-ban megnyerte a választásokat. A Hamász ezután átvette a Gáza-övezet irányítását, míg a Jordán-folyó nyugati partján a Fatah (Fatah) párt irányít, amely továbbra is béketárgyalásokat folytat Izraellel.

A probléma megoldásához a nemzetközi közösség együttműködése elengedhetetlen. Az Egyesült Államokban azonban erős a zsidó lobbicsoport befolyása, és az ország jelentős katonai segítséget nyújt Izraelnek, így az iráni atomalku a palesztin kérdésnél nagyobb prioritást élvez. Ugyanakkor vannak változások jelei is, például az arab államok, köztük az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein, megkezdték vagy fontolgatják Izraellel a diplomáciai kapcsolatok létesítését.

De még mindig számos palesztin menekült él minimális életszínvonal nélkül. A megoldáshoz mindkét fél, Izrael és Palesztina kompromisszumkészsége szükséges. Jelenleg a fegyverszünet tárgyalásai zsákutcába jutottak, de végső soron egy igazságos kétállami megoldást kell kidolgozni. Éppen ezért fontos, hogy a nemzetközi közösség továbbra is figyeljen a kérdésre, és közvetítő szerepet vállaljon.

durumis AI News Japan
durumis AI News Japan
durumis AI News Japan
durumis AI News Japan