Ez egy AI által fordított bejegyzés.
Kínai hadsereg nagyszabású katonai gyakorlatot indított Tajvan körül, figyelmeztetve a tajvani függetlenségi erõket
- Írás nyelve: Koreai
- •
- Referencia ország: Japán
- •
- Egyéb
Válasszon nyelvet
A durumis AI által összefoglalt szöveg
- A kínai hadsereg nagyszabású közös katonai gyakorlatot indított Tajvan körüli vizeken, ami a Caj Jing-ven elnök beiktatási beszédére adott válaszként értelmezõdik.
- Kína hevesen tiltakozott Caj elnök "Tajvan nem Kína része" kijelentése ellen, és nyomást gyakorol a tajvani függetlenségi erõkre.
- Elemzések szerint a gyakorlat célja a Tajvanra gyakorolt tengeri és légi blokád képességeinek bemutatása, valamint az Egyesült Államoknak szánt figyelmeztető üzenet.
A kínai hadsereg április 23-án indított nagyméretű közös katonai gyakorlatot Tajvan körüli vizeken. A gyakorlatot a közelmúltban hivatalba lépett tajvani Csai Jing-ven (蔡英文) elnök beiktatási beszéde kapcsán tekintik válasznak, amelyet a Tajvan függetlenségét támogató erők elleni nyomásgyakorlásnak és figyelmeztetésnek értelmeznek.
A kínai kormány hevesen tiltakozott Csai elnök beiktatási beszéde ellen, amelyben kijelentette, hogy "Tajvan nem része Kínának". A kínai külügyminisztérium szóvivője elmondta: "A tajvani függetlenségért küzdők a kínai egység teljes helyreállítását célzó történelmi áramlat ellenére tragikus sorsra juthatnak. "Erőteljesen elítélte a "kínai egység" elvét tagadó Csai-kormányt.
A kínai Keleti Színház bejelentette, hogy a katonai gyakorlatot Tajvan szigetének északi, déli és keleti vizein, valamint a közeli Kinmen-szigetcsoport és a Matsu-szigetcsoport környékén fogják végrehajtani. Több tucat repülőgép végezett harci felderítést Tajvan szigetének és a szigetcsoportok környékén, a rombolókkal és fregattokkal felszerelt flotta pedig szimulált támadógyakorlatokat hajtott végre.
Ugyanakkor a kínai tengeri rendőrség is "jogérvényesítő gyakorlatokat" tartott Tajvan közelében. Kína gyakran szervez közös gyakorlatokat a tengeri rendőrség számára a fegyveres rendőri erők bevonásával, jelen esetben a jelentések szerint 31 hadihajó és tengeri rendőrségi hajó, valamint 42 repülőgép és korai figyelmeztetésű repülőgép vett részt a gyakorlatban.
A tajvani védelmi minisztérium közleményt adott ki, amelyben kijelentette: "Kína egyoldalú katonai gyakorlata indokolatlan provokáció, amely aláássa a régió békéjét és stabilitását." A tajvani elnöki hivatal szóvivője szintén sajnálatát fejezte ki Kína egyoldalú katonai provokációja miatt.
Egyes elemzők úgy vélik, hogy a kínai hadsereg nagyméretű katonai gyakorlatának célja az Egyesült Államok visszatartása is. A kínai külügyminisztérium helyettes szóvivője azt állította: "Az Egyesült Államoknak fel kell hagynia a tajvani függetlenségért küzdők támogatásával és a kínai belügyekbe való beavatkozással." Ez a kijelentés az Egyesült Államoknak szóló közvetett figyelmeztetésként értelmezhető, amely továbbra is fegyvereket szállít Tajvanba.
A szakértők úgy vélik, hogy a katonai gyakorlat célja a kínai tengeri blokád és légi blokád képességeinek bemutatása Tajvannal szemben. Felmerült az a lehetőség is, hogy a gyakorlathoz előkészítő szakaszban részleges gyakorlatokat tartottak. Bár a gyakorlat nem foglalkozott élőtűz használatával, de a kínai növekvő nyomásnak és az ellenőrzésnek számít Tajvannal szemben.