Május 20-án, Lai Ching-te (賴清德) lett Tajvan új elnöke, és beiktatási beszéde után Kína ismét katonai gyakorlatot tartott Tajvan körülzárásával. Ebben a cikkben a Kína és Tajvan közötti feszültségek növekedését analizáljuk Lai elnök beiktatási beszéde és Kína reakciója alapján.

Lai elnök beiktatási beszéde összességében a várakozásoknak megfelelő volt, de véleményem szerint a beszéd elegendő teret engedett a „függetlenségi hajlamainak”. Lai elnök természetesen folytatta Tsai Ing-wen kormányának alapvető politikáját, és beszédében nem használt négy karaktert, a „tajvani függetlenséget”. Ez minimális tisztelet Kína felé, és óvatosság, hogy ne adjon ürügyet a katonai beavatkozásra.

De beszédében a „Tajvan” szó 77 alkalommal szerepelt, míg Tajvan hivatalos „országneve”, a „Kínai Köztársaság”, mindössze 9 alkalommal, a „Kínai Köztársaság Tajvan” pedig 3 alkalommal. A „függetlenségi hajlamú” Lai elnöknek, aki a választási televíziós vita során azt mondta: „A Kínai Köztársaság katasztrófa” (saját magyarázata szerint ez egy elszólás volt, és valójában azt mondta: „A Kínai Köztársaság alkotmánya katasztrófa”), annál jobb, minél többet használja a „Tajvan” szót, és annál rosszabb, minél többet használja a „Kínai Köztársaság” szót.

Természetesen Tajvan elnöke jelenleg nem irányítja az 1912-es Szinhai forradalom után létrejött „Kínai Köztársaság” eredeti területét, vagyis a kínai szárazföldet, hanem csak a Tajvan főszigetét, a Penghu-szigeteket, a Kinmen szigetet és a Matsu-szigeteket. Ezért Ma Ying-jeou volt elnök 2008-ban és 2012-ben tartott beiktatási beszédeiben is a „Tajvan” szó szerepelt gyakrabban, mint a „Kínai Köztársaság”, és ugyanez igaz Tsai Ing-wen volt elnök 2012-ben és 2016-ban tartott beiktatási beszédeire is.

Van azonban egy döntő különbség Tsai és Ma volt elnökök, valamint Lai elnök által használt kifejezésekben. Ez Kína (ahol „Kína” általában a japánok által használt kifejezés, és Tajvant nem foglalja magában, vagyis a Kínai Népköztársaság) és Tajvan kapcsolatára vonatkozik. Tsai volt elnök mindkét beiktatási beszédében kerülte a „Kína” szó használatát, és Kína és Tajvan kapcsolatát nem „Kína-Tajvan” néven említette, hanem a „két part” (a Tajvani-szoros két partját jelenti) szót használta, és a „Kína-Tajvan kapcsolatokat” „két part közötti kapcsolatoknak” nevezte. Ma Ying-jeou volt elnök a „Kínát” „szárazföldnek” nevezte, a „Kína-Tajvan” kapcsolatokat pedig „két part” kapcsolatoknak.

Lai elnök azonban a „Kínára” a japánok által használt „Kína” szót használta. Ez megbocsáthatatlan cselekedet volt a Kínai Kommunista Párt számára. Kína számára Tajvan nem a Kínai Kommunista Párt által irányított terület, hanem „Kína része”. Ha Lai elnök a Kínai Népköztársaságot „Kínának” nevezi, Kína kénytelen „Kínai Népköztársaság = Kína, Tajvan pedig Kína része” nyilatkozatként értelmezni.