Lai Ching-te elnöki beiktatási beszéde, Kína dühét kiváltó „megbocsáthatatlan kijelentés” és a tajvani nép „zsaroláshoz szokott” valósága

Május 20-án Lai Ching-te (賴清德) lépett hivatalba Tajvan új elnökeként, és beiktatási beszéde után Kína ismét katonai gyakorlatokat tartott Tajvan körülzáró jellegű formában. Ebben a bejegyzésben a feszültség fokozódása a Kína–Tajvan kapcsolatokban, Lai elnök beiktatási beszéde és Kína ellenreakciója alapján szeretnénk elemezni.

Lai elnök beiktatási beszéde összességében a várakozásoknak megfelelő volt, de véleményünk szerint egyértelműen tükrözte „függetlenségi hajlandóságát”. Lai elnök természetesen folytatta Tsai Ing-wen (蔡英文) kormányának alapelveit, és beszédében nem használta a „tajvani függetlenség” négy karakterét. Ez a minimális tisztelet Kína iránt, és óvatosság, hogy ne adjanak ürügyet a katonai beavatkozáshoz.

Beszédében azonban 77-szer szerepelt a „Tajvan” szó, míg Tajvan hivatalos „állami neve”, a „Kínai Köztársaság” 9-szer, a „Kínai Köztársaság, Tajvan” pedig mindössze 3-szor. Lai elnök, aki a elnökválasztási tévévitában „a Kínai Köztársaság egy katasztrófa” (saját magyarázata szerint „a Kínai Köztársaság alkotmánya egy katasztrófa” volt a véletlen elszólás) kijelentést tette, „függetlenségi hajlandósága” miatt annál jobb, minél többször használja a „Tajvan” szót, és annál rosszabb, minél többször használja a „Kínai Köztársaság” szót.

Természetesen a jelenlegi tajvani elnök által irányított terület nem tartalmazza a Kínai Köztársaság eredeti, 1912-es Szinhaj forradalom óta fennálló kiterjedését, azaz a kínai szárazföldet, hanem csak Tajvan szigetét, a Penghu (澎湖) szigetcsoportot, Kinment és Macsut. Ezért Ma Ying-jeou (馬英九) korábbi elnök 2008-as és 2012-es beiktatási beszédében is a „Tajvan” szó szerepelt gyakrabban, mint a „Kínai Köztársaság”, és ugyanez volt a helyzet Tsai Ing-wen korábbi elnök 2012-es és 2016-os beszédében is.

Van azonban egy döntő különbség Tsai és Ma korábbi elnökök, valamint Lai elnök által használt kifejezések között. Ez a Kínával (itt a „Kína” szó általában a japánok által használt kifejezést jelenti, vagyis a Tajvant nem tartalmazó kínai szárazföldet, azaz a Kínai Népköztársaságot) való kapcsolat kérdésköre. Tsai korábbi elnök mindkét beiktatási beszédében nem használta a „Kína” szót, és a Kína és Tajvan közötti kapcsolatokról a „Kína–Tajvan” kifejezés helyett a „két part” (a Tajvani-szoros két partját jelenti) kifejezést használta, és a „Kína–Tajvan kapcsolatok” kifejezést „két part közötti kapcsolatokként” fordította. Ma Ying-jeou korábbi elnök a „Kínára” a „szárazföld” szót használta, a „Kína–Tajvanra” pedig a „két part” kifejezést.

Lai elnök azonban a „Kínára” a japánokhoz hasonlóan a „Kína” szót használta. Ez megbocsáthatatlan cselekedet a Kínai Kommunista Párt számára. Kína számára Tajvan a Kínai Kommunista Párt által nem irányított, de „Kína része” (中国の一部). Ha Lai elnök a Kínai Népköztársaságra a „Kína” szót használja, akkor Kína nem tehet mást, mint hogy ezt „a Kínai Népköztársaság = Kína, és Tajvan Kína része” (中国の一部ではない) kijelentésként értelmezi.