Az LNG termelés és a környezetvédelem dilemmája: az Egyesült Államok és Japán válasza

A globális LNG (cseppfolyósított földgáz) piac jelentős változásokon megy keresztül az orosz-ukrán háború és az európai energiaválság következtében. Az Egyesült Államok 2023-ban a világ LNG-exportjának 21%-át adta, ezzel a legnagyobb exportőr országgá vált. Különösen az orosz gázszállítások csökkenése miatt az európai LNG-export 67%-ot tett ki, így az amerikai LNG-ipar példátlan fellendülést él át.

Az amerikai kormány 2030-ra a LNG-export megduplázódását várja. Azonban a Biden-adminisztráció az energiabiztonság és a környezeti hatások felülvizsgálata ürügyén felfüggesztette az olyan országokba irányuló LNG-exportot, amelyekkel nem kötött szabadkereskedelmi megállapodást (FTA). Ez a politika támogatást kap a fosszilis tüzelőanyagoktól való elfordulást szorgalmazó környezetvédelmi szervezetektől, de kritikák is fogalmazódnak meg vele kapcsolatban, miszerint akadályozza Európa „orosz energiafüggőségtől való megszabadulását” célzó erőfeszítéseit.

Az amerikai LNG-politika tehát az energiabiztonság és a környezetvédelem kettős céljának elérésére törekszik. Különösen a következő elnökválasztáson várható, hogy Biden és Trump szembekerül egymással az LNG-politikában, ami az amerikai energiapolitika 180 fokos fordulatához vezethet.

Egyben Japán a világ egyik legnagyobb LNG-importőre, és nagy reményeket fűz az amerikai LNG-hez. A japán kormány és vállalatok úgy vélik, hogy az amerikai LNG-export bővítése hozzájárul az energiabiztonsághoz és a gazdasági növekedéshez. Ugyanakkor attól tartanak, hogy a Trump-kormány esetleges hatalomra jutása esetén az LNG-politikában bekövetkező változások sokkot okoznának. A japán vállalatok állítólag már készülnek a választás utáni helyzetre, és több forgatókönyvet dolgoznak ki.

A közelmúltban az európai energiaválság és az orosz szankciók miatt a földgáz iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt, ami a LNG-termelés bővítését teszi szükségessé. A LNG a szénhez képest környezetbarátabb, de a termelés és a szállítás során jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz szabadul fel. A környezetvédelmi szervezetek ezért ellenzik a LNG-fejlesztést. Ezzel szemben az ipar és a kormányzat a LNG-t átmeneti energiaforrásnak tekinti, és növelni akarja a termelését.

A LNG körüli vita tehát igen heves. Az energiabiztonság és a környezetvédelem együttes elérése nem könnyű feladat. A kormányzatoknak és a vállalatoknak fokozniuk kell a LNG-fejlesztés, termelés és szállítás során kibocsátott üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló erőfeszítéseiket. Hosszú távon pedig párhuzamosan kell haladni a megújuló energiaforrások felé való átállással.