Ukrajna új stratégiája a Krím-félsziget visszaszerzésére: partraszállási művelet kezdete?

A 2024. júliusi hónapban egymás után több fontos politikai esemény is történt, amelyek befolyásolhatják az ukrajnai háború kimenetelét. Először is a NATO csúcstalálkozóján hivatalosan is, először nyilatkozták ki, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása „visszafordíthatatlan”. Emellett az amerikai elnökválasztási kampányban Donald Trump volt elnök, a republikánusok jelöltje merényletveszélybe került. Trump volt elnök esetében felmerült az a nézet, hogy „Zelenszkij kormányzatának nyomást kell gyakorolnia Oroszországra a korai béke érdekében”, és ez a véleménye tovább növelte a lehetséges győzelmére vonatkozó várakozásokat.

Ezenkívül Joe Biden amerikai elnök visszalépett az újraválasztási kampányától, és Kamala Harris alelnök bejelentette indulását. A 2024. novemberi amerikai elnökválasztáson az Egyesült Államok ukrajnai politikája várhatóan fontos vitatémává válik. Ilyen gyors változások közepette megvizsgáltuk az ukrajnai háború jövőbeli kilátásait.

Július végén egy kijevi katonai tisztviselő kijelentette: „A továbbiakban a csatatéren elért lendületre van szükségünk.” A NATO csúcstalálkozójának eredményét diplomáciai sikerként értékelő Zelenszkij-kormányzat augusztus után újabb katonai lépésekre készül. A legfontosabb céljuk a Krím-félsziget, amelyet 2014-ben Oroszország jogellenesen annektált, és azóta lényegében az oroszok ellenőriznek. Az ukrán erők 2023. augusztus végén megkezdték a Krím-félsziget elleni támadást, de a közelmúltban jelentősen fokozták a támadások mértékét. Azt mondhatjuk, hogy a támadás „új szakaszba lépett”.

A tengeri drónok és rakéták folyamatos alkalmazásával a közelmúltban jelentősen megrongálódott az orosz légvédelmi rendszer. Úgy tudni, hogy az orosz hadsereg csak nagyon kevés területen képes teljes mértékben védeni az eget. A Fekete-tengeri Flotta gyakorlatilag kivonult a Fekete-tengerről, de az Azovi-tengerről is. A félszigetet védő szárazföldi csapatok is nagyrészt a keleti védelemre koncentrálnak, így alig maradtak. Az ukrán hadsereg ezt a helyzetet figyelembe véve kidolgozott egy „reális tervet” a Krím-félsziget visszaszerzésére.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka július végén egy brit újságnak adott interjúban közvetlenül kijelentette, hogy van egy „reális tervük” a Krím visszaszerzésére. Katonai források szerint a főparancsnok az ukrán csapatoknak a Krím-félszigetre történő partraszállását tervezi. Az ukrán hadsereg úgy ítéli meg, hogy Oroszországnak már nincs lehetősége megakadályozni a partraszállást. Ha az ukrán erők megkezdik a partraszállást, nem csupán egy ideiglenes visszaszerzésről van szó, hanem a félsziget teljes visszavételének kezdetéről. Ha ez a partraszállási hadművelet megvalósul, az azt jelenti, hogy az ukrán hadsereg a 2023-as őszi kudarcos nagyszabású ellentámadás után újabb támadást indít.

Egyes elemzések szerint az ukrajnai háború elhúzódása miatt az orosz hadsereg rakétahiányban szenved, és egyre inkább az olcsóbb drónokra támaszkodik a támadásokhoz. Az orosz hadsereg iráni „Shahed” (Шахед) öngyilkos drónokat alkalmaz a támadásokhoz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 3-án azzal vádolta Oroszországot, hogy eddig legalább 1961 Shahed drónt vetettek be támadásokra.

Ukrajna azonban megerősíti a drónok használatát is. Az ukrán védelmi minisztérium idén januárban bejelentette, hogy 16 vállalattól mintegy 7,9 milliárd jen értékű drónt vásárol. Zelenszkij elnök idén júniusban döntött arról is, hogy felmentik a drónalkatrészek behozatali vámja alól, ezzel is támogatva a fejlettebb drónok fejlesztését. Ukrajnában zajlik a tengeri támadásokhoz használható önjáró tengeralattjárók fejlesztése is. Az ukrán állambiztonsági szolgálat vezetője júliusban a CNN-nek adott interjújában elmondta, hogy saját fejlesztésű önjáró tengeralattjárókkal támadták meg a Krím-félszigetet és Oroszországot összekötő hidat.

Ezek az önjáró tengeralattjárók a „Sea Baby” (Си бейби) nevet kapták, és az orosz déli flotta Novorosszijszkban található bázisán a júliusban történt, egy orosz hadihajó sérülését okozó támadáshoz, valamint a Krím-félsziget partjainál egy orosz tankhajót ért támadáshoz is feltehetően őket használták.

Az ukrán hadsereg új stratégiákkal és fegyverfejlesztésekkel küzd az orosz hadsereg ellen. Az ukrajnai háború további kimenetele attól függ, hogy az ukrán hadseregnek sikerül-e a Krím-félszigetre történő partraszállási hadművelete, és hogyan reagál erre az orosz hadsereg. Mivel az orosz légvédelem gyengült, és a Krím-félsziget védelme gyenge, vajon sikerül-e az ukrán hadseregnek a partraszállás? A további fejleményeket érdemes figyelemmel kísérni.