A 2024. júliusi hónapban számos fontos politikai esemény zajlott le, amelyek befolyásolhatják az ukrajnai háború kimenetelét. Először is, a NATO csúcstalálkozón hivatalosan bejelentették, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása "visszavonhatatlan". Emellett az Egyesült Államokban a republikánus elnökjelölt, Donald Trump volt elnök is gyilkossági fenyegetésnek volt kitéve. Trump volt elnöknek a "Zelenszkij-rezsimre gyakorolt nyomás a korai béke érdekében Oroszországgal való kompromisszumok révén" jelenti a legnagyobb veszélyt, ami miatt az elnökválasztási győzelme még nagyobb figyelmet kap.

Ezenkívül Joe Biden amerikai elnök visszalépett a újraválasztási kampánytól, míg Kamala Harris alelnök bejelentette indulását. A 2024. novemberi amerikai elnökválasztáson az amerikai ukrán politika várhatóan kulcskérdés lesz. A gyors változások fényében megvizsgáltuk az ukrajnai háború jövőbeli kilátásait.

Július végén egy kijevi katonai tisztviselő kijelentette: "A következő lépéshez lendületre van szükség a csatatéren". Zelenszkij kormánya a NATO csúcstalálkozó eredményét diplomáciai sikernek tekinti, és az augusztustól kezdődően új katonai lépéseket tervez. Legfőbb céljuk a Krím-félsziget, amelyet Oroszország 2014-es illegális annexiója óta gyakorlatilag ellenőriz. Az ukrán hadsereg 2023. augusztus végén indított támadást a Krím-félsziget ellen, de az utóbbi időben jelentősen fokozta támadásainak mértékét. Elmondható, hogy a támadás "új szakaszba lépett".

A tengeri drónok és rakéták folyamatos támadásai következtében az orosz légvédelmi rendszer jelentős károkat szenvedett. Úgy tudni, hogy az orosz hadsereg csak néhány területen képes az eget tökéletesen védeni. A Fekete-tengeri flotta gyakorlatilag visszavonult a Fekete-tengerből és az Azovi-tengerből. A félsziget védelméért felelős szárazföldi csapatok is kevesen maradtak, mivel a keleti védelemre összpontosítanak. Figyelembe véve ezt a helyzetet, az ukrán hadsereg kidolgozott egy "reális tervet" a Krím-félsziget visszahódítására.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka július végén adott interjúban egy brit médiumnak elmondta, hogy "reális tervük van" a Krím-félsziget visszahódítására. A katonai tisztviselők szerint a főparancsnok azt fontolgatja, hogy az ukrán hadsereg csapatokat szállítson a Krím-félszigetre. Az ukrán hadsereg úgy véli, hogy az orosz hadsereg már nem képes megakadályozni a partraszállást. Az ukrán hadsereg célja nemcsak a Krím-félsziget átmeneti visszahódítása, hanem egy teljes körű visszahódítás megkezdése. Ennek a partraszállásnak a végrehajtása azt jelentené, hogy az ukrán hadsereg második támadó műveletet indítana 2023-as őszi nagyszabású támadási műveletének kudarca után.

A háború elhúzódása miatt az orosz hadsereg rakétakészletei kimerülőben vannak, és a szakértők szerint egyre inkább az olcsóbb drónok támadásaira támaszkodnak. Az orosz hadsereg Iránból importált öngyilkos drónokkal, "Shahed" típusúakkal támad folyamatosan. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 3-án vádolták az orosz hadsereget, hogy legalább 1961 "Shahed" drónt vetettek be támadások során.

Ukrajna azonban megerősíti a drónműveleteit is. Az ukrán védelmi minisztérium idén januárban jelentette be, hogy 16 cégtől körülbelül 7,9 milliárd jen értékben szerez be drónokat. Zelenszkij elnök idén júniusban úgy döntött, hogy mentesíti a drónok alkatrészeinek importját a vámfizetési kötelezettség alól, amivel a hatékonyabb drónok fejlesztését kívánja elősegíteni. Ukrajnában zajlik a tengeri támadásokhoz felhasználható drón-tengeralattjárók fejlesztése is. Az ukrán Nemzeti Biztonsági Szolgálat vezetője júliusban az amerikai CNN-nek adott interjúban elmondta, hogy saját fejlesztésű drón-tengeralattjárókat használtak a Krím-félsziget és Oroszország közötti híd megtámadására.

Ezt a drón-tengeralattjárót "Sea Baby"-nek hívják, és azt is felhasználták a támadáshoz, amely júliusban az orosz déli Novoroszisszk tengeri bázison tönkretett egy orosz szállítóhajót, valamint a támadáshoz, amely során egy orosz tankerhajót támadtak meg a Krím-félsziget partjainál.

Az ukrán hadsereg új stratégiákkal és fegyverfejlesztéssel száll szembe az orosz hadsereggel. Az ukrajnai háború kimenetele attól függ, hogy sikeres lesz-e az ukrán hadsereg Krím-félsziget visszahódítására irányuló partraszállási művelete, és hogyan reagál erre az orosz hadsereg. Az orosz légvédelmi rendszer gyengesége és a Krím-félsziget védelmének gyengesége miatt az ukrán hadsereg sikeres lehet a partraszállás során? A további fejleményeket nyomon kell követni.