Japánban 60 billió jennel csökkent a bankbetétek száma... Az új bankjegyek kibocsátása és a kamatemelés 2 billió jen mozgását eredményezi

Japánban hosszú ideje probléma a 'pénztárban tartott betét' (kin-ko teikin), de kiderült, hogy csökken. Ennek oka a gazdasági aktivitás fellendülése és az adócsalás aggályai lehetnek. A pénztárban tartott betétek csökkenésének hátterében a július 3-án kibocsátásra kerülő új bankjegyek állnak.

Koike Rihito, a SOMPO Kutatóintézet Plusz vezető kutatója elmondta: "2024-ben már mintegy 400 milliárd jennel csökkent a pénztárban tartott betétek összege, és jelenleg a becslések szerint körülbelül 60 billió jen. Az új bankjegyek kibocsátása miatt nincs igazán jó ok arra, hogy ki kelljen venni a pénztárban tartott betéteket, de úgy véljük, hogy a 'kézben tartott készpénz régi bankjegyekké válhat' homályos félelme miatt csökkentik a betéteket."

A Japán Bank adatain alapuló kibocsátási mennyiség (a forgalomban lévő bankjegyek összértéke) éves növekedési ütemének alapján, ha a 10 000 jenes bankjegyek növekedése meghaladja az 1000 jenes bankjegyekét, akkor azt 'pénztárban tartott betétek növekedésének', ha pedig az 1000 jenes bankjegyek növekedése nagyobb, akkor azt 'pénztárban tartott betétek csökkenésének' tekintjük, és grafikonon ábrázoljuk a betéti kamatlábak változásával együtt. Az 1000 jenes bankjegyeket alapvetően nagy része fogyasztásra fordítódik, de a 10 000 jenes bankjegyek egy részét 'megtakarítás' céljából veszik ki. Ezen arányok feltételezésével, a 10 000 jenes bankjegyek növekedéséből kivonva az 1000 jenes bankjegyek növekedését, úgy becsüljük meg a 'pénztárban tartott betéteknek' megfelelő összeget.

Koike úr elmondta: "A korábbi új bankjegyek 2004-es kibocsátásakor mintegy 1 billió 300 milliárd jennel csökkent, és most úgy becsüljük, hogy ez meghaladja ezt, és 2 billió jen feletti lesz a pénztárban tartott betétek csökkenése. Ennek oka, hogy idén több tényező is egyidejűleg a pénztárban tartott betétek csökkenését eredményezi, ami szokatlan évvé teszi."

Koike úr a pénztárban tartott betétek csökkenésének okai között említi: (1) a Japán Bank negatív kamatlábának megszüntetése miatti bankbetéti kamatok emelkedése, (2) az infláció, (3) az új bankjegyek kibocsátása és (4) az új NISA bevezetése. Az (1) és (2) pont miatt a pénztárban tartott betétek hátrányai nőnek, így nincs szükség magyarázatra. Az új NISA-val kapcsolatban Koike úr elmondta: "A Pénzügyi Hirdetési Központi Bizottság felmérése szerint a pénzügyi eszközökkel rendelkező, két vagy több személyből álló háztartások pénzügyi eszközeinek átlagos egyenlege 17,58 millió jen (a medián 7,15 millió jen). Lehetséges, hogy erősödni fog az a tendencia, hogy az új NISA határértékéig kihasználva a pénztárban tartott betéteket befektetésekbe fektetik át."