A G7 Oroszország vagyonának Ukrajna támogatására történő felhasználásáról állapodott meg… Kínát is figyelmeztették (Sankei Shimbun)

A múlt héten, 14-én elfogadott G7-csúcstalálkozó közös nyilatkozata erőteljesen figyelembe vette Oroszország Ukrajna elleni folyamatos invázióját és Kína támogatását. Egyrészt érveltek a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna támogatására történő felhasználásának jogosságával, másrészt határozottan kijelentették, hogy Kínát a háború elhúzódásának egyik okaként tekintik, és ennek megfelelően fognak fellépni.

A nyilatkozat az orosz vagyon felhasználásával nyújtott támogatást „kártérítésként” írta le Ukrajna számára. Hangsúlyozta a kártérítés jogosságát, kijelentve, hogy Oroszországnak „egyértelmű nemzetközi jogi kötelezettsége van” az invázió által Ukrajnában okozott károk megtérítésére. Azt is leszögezték, hogy „nem helyes, hogy Oroszország döntse el, hogy fizet-e kártérítést, és ha igen, mikor”, ezzel arra utalva, hogy Ukrajna és a nyugati országok határozzák meg a kártérítés időpontját és módját.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az orosz vagyon felhasználásával kapcsolatban megjegyezte, hogy „ez a üzenet, hogy nem az európai adófizetők, hanem Putyin (az orosz elnök) fogja megfizetni ennek a támadó háborúnak az árát”. A nyugati országokban a „támogatási fáradtság” felszínre kerülése közepette látható, hogy a nyilatkozat célja a támogatást ellenző polgárok elégedetlenségének csillapítása is.

A G7 a nyilatkozatban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország fegyvergyártásához felhasználható anyagok exportjának tilalmáról szóló szankciókat Kína „semlegesíti”. A nyilatkozat rámutat, hogy Kína támogatja Oroszország védelmi iparát, ami „jelentős és széleskörű biztonsági hatással van”. Az aggodalom oka, hogy a Kínából és más országokból Oroszországba irányuló fontos alapanyagok nemcsak Ukrajnát, hanem „hosszú távon az európai biztonságot is veszélyeztetik” (amerikai rangos tisztviselő).

Ezen túlmenően a nyilatkozat említést tett az orosz hadsereg támogatását nyújtó kínai pénzügyi intézményekkel szembeni szankciókról. Egy európai politikai szakértő szerint „a G7 a nyilatkozattal arra figyelmeztetett Kínát és másokat, hogy az oroszországi együttműködés szankciókkal jár”.

Egyúttal a nyilatkozat rámutatott arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI) katonai felhasználása tekintetében szükség van a felelős fejlesztés és alkalmazás kereteinek meghatározására. Az MI körüli helyzetben felmerül a lehetőség, hogy Kína – amely Tajvan környékén fokozza katonai nyomását – felgyorsítja a mesterséges intelligencián alapuló autonóm fegyverrendszerek (LAWS) fejlesztését. A LAWS-ok gyakorlati alkalmazása esetén a fegyverhasználat döntései azonnal meghozhatók, ami a konfliktusok gyors eszkalációjához vezethet, ezért sürgős szabályozásra van szükség.