A német kormány nemrégiben kiadott „Indo-Csendes-óceáni irányelvei” az Indo-Csendes-óceáni régióban a német alapvető külpolitikai irányvonalakat vázolják fel, és a szabályokon alapuló nemzetközi gazdasági rend támogatását tűzik ki fő politikai célként. Ez az a válságérzetből fakad, amelyet a túlzott gazdasági függés egy adott országtól támaszt.

Kína Németország legnagyobb kereskedelmi partnere, és a teljes kereskedelmi forgalom mintegy 50%-át teszi ki, de a kínai-amerikai versengés kiéleződése miatt Németország nem engedheti meg magának, hogy kizárólag Kínára összpontosítson együttműködésében. A politikai, gazdasági és biztonsági szempontból az Indo-Csendes-óceáni régióban sokoldalú együttműködési partnerek feltárásának szükségessége vált nyilvánvalóvá.

Ennek megfelelően Németország a digitális szektort nevezi meg a Japánnal való szoros együttműködésre számító területek egyikének. A japán Society 5.0 politika és a német Industry 4.0 politika jelentős affinitást mutat. Kiemelték, hogy a digitális területen a szabványok kidolgozása és a technológiai fejlesztés során mindkét országnak megfelelően tükröznie kell az adatvédelem és az emberközpontú megközelítés értékeit.

Az infrastruktúra-piacon is nagy a potenciál a két ország vállalatai közötti együttműködésre. Tekintettel arra, hogy a következő 30 évben az ázsiai infrastruktúra-befektetések éves mértéke várhatóan eléri az 1,7 billió dollárt, a Kína „Egy öv, egy út” kezdeményezésére adott válaszként a két országnak együtt kell működnie, hogy megerősítsék pozíciójukat az ázsiai infrastruktúra-piacon. 2019-ben Japán és az EU már megállapodást kötött a fenntartható és magas színvonalú infrastruktúra kiépítéséről szóló partnerségről.

A környezetvédelmi problémák kezelése is fontos feladat a német kormány és a vállalkozások számára. Németország a Japánnal való együttműködésre számít a megújuló energiaforrások és más fejlett környezetvédelmi technológiák területén, hogy hozzájáruljanak a globális kihívások megoldásához. Az ASEAN-régióban a biológiai sokféleség megőrzésében és a városi kihívások megoldásában nagy lehetőségek rejlenek a két ország együttműködésére.

Ahogyan látható, a német Indo-Csendes-óceáni stratégia a szabályokon alapuló nemzetközi gazdasági rend védelmét tűzi ki célul, és Japánt tekinti kulcsfontosságú együttműködési partnerének. A stratégia jellemzője, hogy kiemeli a két ország együttműködését a digitális, az infrastruktúra és a környezetvédelmi területen. Érdekes lesz megfigyelni, hogy a két ország hogyan fogja konkretizálni a stratégiai érdekeikkel összhangban álló konkrét együttműködési projekteket a jövőben.