Németország indo-pacifikus stratégiája és a Japánnal való együttműködés erősödése

A német kormány a nemrégiben közzétett „Indiai-csendes-óceáni irányelveiben” az Indiai-csendes-óceáni térségben betöltött alapvető külpolitikai irányvonalát, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi gazdasági rend fenntartását tűzte ki fő politikai céljául. Ez a célkitűzés a túlzott gazdasági függőségre épülő rendszerek iránti aggodalomra vezethető vissza.

Kína Németország legnagyobb kereskedelmi partnere, a teljes kereskedelmi forgalom mintegy 50%-át teszi ki, azonban a növekvő amerikai-kínai rivalizálás miatt Németország nem engedheti meg magának, hogy kizárólag Kínára összpontosítson. Az Indiai-csendes-óceáni térségben felmerült a politikai, gazdasági és biztonsági szempontból sokoldalú együttműködési partnerek felkutatásának szükségessége.

Ennek megfelelően Németország a digitális szektort jelölte meg a Japánnal való szorosabb együttműködés egyik reményteli területének. A japán Society 5.0 politika és a német Industry 4.0 politika jelentős szinergiákat mutat. Különösen hangsúlyozták, hogy a digitális területen a szabványosítás és a technológiai fejlesztés során mindkét országnak megfelelően kell tükröznie az adatvédelem és az emberközpontú megközelítés értékeit.

Emellett a két ország vállalatai közötti együttműködésnek is nagy a potenciálja az infrastruktúra piacon. Tekintettel arra, hogy a következő 30 évben Ázsiában évente 1,7 billió dollárra tehető az infrastruktúra-beruházások nagyságrendje, a kínai Övezet és Út kezdeményezéssel szemben a két országnak együtt kell működnie, hogy megerősítse pozícióját az ázsiai infrastruktúra piacon. 2019-ben Japán és az EU már megállapodást kötött a fenntartható és magas színvonalú infrastruktúra kiépítéséről.

A környezeti problémákra való reagálás is fontos feladat a német kormány és a vállalatok számára. Németország arra számít, hogy Japánnal együttműködve a megújuló energiaforrások és más fejlett környezeti technológiák területén hozzájárulhat a globális kihívások megoldásához. Az ASEAN régióban úgy látják, hogy a biológiai sokféleség megőrzése és a városiasodás kihívásainak kezelése terén is lehetőség van a két ország közötti együttműködésre.

Így tehát Németország Indiai-csendes-óceáni stratégiája a szabályokon alapuló nemzetközi gazdasági rend fenntartása mellett Japánt kulcsfontosságú partnernek tekinti. Jellemzője, hogy különösen a digitális, az infrastruktúra és a környezetvédelmi területeken hangsúlyozza a két ország közötti együttműködést. Izgalmas kérdés, hogy a jövőben a két ország képes lesz-e konkrét együttműködési projekteket megvalósítani azon területeken, ahol stratégiai érdekeik egybeesnek.