A japán kormány a biztonsági politikájában nagymértékű átalakulást hajtott végre, köztük az Egyesült Államokkal való szövetségi viszony erősítését, valamint a kollektív védelem gyakorlásának elfogadását. A különböző közvélemény-kutatások eredményei azonban azt mutatják, hogy jelentős eltérés van a kormányzati politikák és a közvélemény között.

A kormány 2015-ben elfogadta a biztonsághoz kapcsolódó törvényt, amely lehetővé teszi a kollektív védelem gyakorlását, azonban egy 2023. márciusi közvélemény-kutatás szerint a lakosság véleménye megosztott: 49%-uk értékeli a törvényt, míg 48%-uk nem. A 2022-ben elfogadott három biztonsági dokumentum módosítása, amely a védelmi költségvetés növelését és a támadási képesség megteremtését foglalja magában, szintén megosztottságot eredményezett: 48%-uk értékeli a módosításokat, 48%-uk pedig nem. A három nem-nukleáris elv tekintetében a lakosság 49%-a válaszolta, hogy továbbra is fenntartani kell.

Egy másik kérdésben, amely a jövőben a kínai hadsereggel való együttműködés szükségességére vonatkozott, a válaszadók mindössze 13,3%-a válaszolt igennel. A kormány által a lakosság számára szorgalmazott nagyméretű Aegis-hajó fejlesztését csak 26%-uk támogatta, a következő generációs vadászrepülőgép fejlesztését pedig mindössze 13%-uk. Ezen adatokból látható, hogy a lakosság többsége ellenségesen áll a kormány által aktívan támogatott katonai erőfeszítésekhez.

A romló biztonsági környezet ellenére a lakosság többsége támogatja a védekezőbb jellegű intézkedéseket, például az Egyesült Államokkal és a baráti államokkal való együttműködést (58%), a rakéták elleni védelmi rendszer megerősítését (53%) és a műholdak használatát (40%). Ugyanakkor a kormány agresszív biztonsági politikájának jelentős része ellenzésre talál, ami azt mutatja, hogy a kormány és a lakosság között jelentős eltérés van a véleményekben.

A biztonsági politikáról szóló közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók több mint fele (58%) nagyra értékeli a "békefenntartó állam" identitását. A jelenlegi kormányzati politika, amely az Egyesült Államokkal való szövetségen keresztül globális felelősséget vállal, jelentős mértékben eltér a tíz évvel ezelőtti politikától. A lakosság többsége a hagyományos védelmi politikát preferálja, míg a kormány a katonai erő növelésén keresztül a regionális szintű szerepvállalás helyett globális szerepet szeretne betölteni, ami ellentétekhez vezet. Úgy tűnik, hogy a kormány által követett biztonsági politika átalakulása túl radikális, és a lakosság nem fogadja el könnyen.

Összefoglalva elmondható, hogy a japán kormány és a lakosság között jelentős eltérés van a fő biztonsági politikákban, mint például a kollektív védelem gyakorlása, az Egyesült Államokkal való katonai együttműködés és a védelmi kapacitás növelése. A kormánynak a biztonsági politika átalakítása során figyelembe kell vennie a lakosság véleményét, és meg kell győzni őket az új politikák szükségességéről.