Japán kormánya és a lakosság védelmi politikával kapcsolatos nézetkülönbségei

A japán kormány a biztonságpolitika radikális átalakítását hajtja végre, amelynek keretében erősíti a szövetségi kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, és elismeri a kollektív önvédelem jogát. A különböző közvélemény-kutatások eredményei azonban azt mutatják, hogy a kormányzati politikai irányvonal és a közvélemény között jelentős eltérés tapasztalható.

Először is, a kormány 2015-ben elfogadta a Biztonságügyi Kapcsolódó Törvényt, amely elismeri a kollektív önvédelem jogát, de a 2023. márciusi közvélemény-kutatás szerint a támogatók (49%) és az ellenzők (48%) száma egyenlő. A 2022-es három biztonsági dokumentum módosítása a védelmi kiadások növelését és a ellenséges bázisok elleni támadási képesség kialakítását határozta meg, de ezúttal is a támogatók (48%) és az ellenzők (48%) aránya kiegyenlített. A nem nukleáris három elvvel kapcsolatban is 49% válaszolta azt, hogy a jövőben is be kell tartani.

Másrészt, arra a kérdésre, hogy a jövőben együtt kell-e működni a kínai hadsereggel, csak 13,3% válaszolt igennel. A kormány által sürgetett nagy Aegis-osztályú rombolók fejlesztése iránti támogatottság mindössze 26%, a következő generációs vadászrepülőgépek fejlesztésének támogatottsága pedig 13%. Ez azt mutatja, hogy a lakosság többsége negatív véleményen van a kormány által aktívan előmozdított katonai fejlesztési politikáról.

A romló biztonsági környezet ellenére a lakosság többsége támogatja a viszonylag védekező jellegű intézkedéseket, mint például az amerikai szövetségesekkel és baráti országokkal való együttműködés (58%), a rakétavédelmi rendszer megerősítése (53%) és a műholdak felhasználása (40%). A kormány agresszív biztonságpolitikai irányvonalával szemben azonban sokan ellenzik, ami azt jelzi, hogy a kormány és a lakosság véleménye között egyértelműen fennáll a különbség.

A nemzetbiztonsági politikával kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményekből kiderül, hogy a válaszadók több mint fele (58%) nagy hangsúlyt fektet a „békés ország” identitásra. A „globális felelősségvállalás az Egyesült Államokkal való szövetségen keresztül” jelenlegi politikai irányvonal jelentősen eltér a tíz évvel ezelőtti politikától. A lakosság többsége a hagyományos védelmi politikai irányvonalat részesíti előnyben, míg a kormány a katonai erő növelése révén a regionális szintet meghaladó globális szerepet szeretne betölteni, ami nézeteltérésekhez vezet. Úgy tűnik, hogy a kormány által tervezett biztonságpolitikai átalakítás túlságosan radikális, és a lakosság elfogadási képessége korlátozott.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy a japán kormány és a lakosság között jelentős eltérés van a kollektív önvédelem jogával, az Egyesült Államokkal való katonai együttműködéssel és a védelmi kiadások növelésével kapcsolatosan. A kormánynak a biztonságpolitika radikális átalakításának folyamatában nagyobb figyelmet kell fordítania a lakosság véleményének figyelembe vételére és meggyőzésére.