Átfogó vita a nemzeti meteorológiai előrejelzések nyújtásáról és a magán meteorológiai vállalkozások szabályozásának enyhítéséről

A japán kormány a 21. század elején a meteorológiai előrejelzési feladatok hatékonyságának növelése érdekében törvénymódosítási törekvéseket folytatott. Az Állami Reformok Bizottságának végső ajánlásait is figyelembe véve megvitatták a Meteorológiai Hivatal szerepének és funkcióinak újragondolását, valamint a magán meteorológiai szolgáltatók szabályozásának enyhítését.

Először is, a Meteorológiai Hivatal által országos szinten biztosítandó meteorológiai információk négy fő kategóriába sorolhatók. Elsőként a katasztrófavédelmi meteorológiai információk, amelyek a lakosság életének és vagyonának védelmét szolgálják. Ez a Meteorológiai Hivatal alapvető feladata és elsődleges célkitűzése. Másodszor az olyan alapvető meteorológiai információk, amelyek szükségesek a mezőgazdaság, a vízkészlet-gazdálkodás és a környezetvédelmi politika, valamint egyéb fontos nemzeti politikák kidolgozásához. Harmadszor a nemzetközi megállapodásoknak megfelelő meteorológiai megfigyelési és előrejelzési információk nyújtása. Ez a globális meteorológiai megfigyelő hálózat üzemeltetésével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalás. Negyedszer a űridőjárás-előrejelzés, meteorológiai technológiai fejlesztés és egyéb olyan speciális meteorológiai információk nyújtása, amelyeket csak a Meteorológiai Hivatal képes ellátni.

Ezután megvitatták a magán meteorológiai szolgáltatók szabályozásának enyhítését. Abban az időben a Meteorológiai Hivatal korlátozta a magán meteorológiai szolgáltatók tevékenységét, de felmerült a szabályozás ésszerűsítésének szükségessége, hogy kihasználják a magánszektor erőforrásait. Különösen a meteorológiai műszerek vizsgálati rendszerének fejlesztése, valamint a meteorológiai megfigyelések és előrejelzések engedélyezésének feltételeinek enyhítése volt a fő vitapont.

Ezzel kapcsolatban számos szakértő különböző véleményeket fogalmazott meg. Néhányan azt állították, hogy a magán meteorológiai szolgáltatások fellendítése érdekében a szabályozást nagymértékben csökkenteni kell. Mások azonban azzal érveltek, hogy a Meteorológiai Hivatalnak a közérdek védelme érdekében bizonyos szintű felügyeleti jogkörrel kell rendelkeznie. Különösen vitatott kérdés volt, hogy a katasztrófavédelmi meteorológiai információk és a nemzeti politikákhoz szükséges információk tekintetében hogyan kell meghatározni a magán meteorológiai szolgáltatók részvételének mértékét.

Az állami meteorológiai szervezet szerepének és a magánszektorral való feladatmegosztásnak a komplex vizsgálata eredményeként a kormány kidolgozott egy köztes jelentést, amelyben bemutatta a nemzeti meteorológiai feladatok következő 10 évre szóló alapvető irányelveit. A jelentés lényege, hogy a lakosság életének védelmét és a nemzeti politikák kidolgozását elsődleges szempontnak kell tekinteni, de a technológiai fejlődés tendenciáit is figyelembe véve fokozatosan bővíteni kell a magán meteorológiai szolgáltatók tevékenységi körét.

Összességében elmondható, hogy a megbeszélések során olyan megoldást kerestek, amely maximálisan garantálja a lakosság biztonságát és a közérdeket, ugyanakkor növeli a meteorológiai ágazat versenyképességét, és kihasználja a magánszektor kreativitását és szakértelmét.