A japán Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium bejelentette, hogy egy szabadidős farmon, amely a Nagano prefektúra déli részén található, a termékek címkéjén szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyisége a termék előállításától a hulladékká válásáig származó szén-dioxid-kibocsátás (CO2) mennyiségét mutató „szén-dioxid címke” formájában. Ez az első alkalom, hogy szén-dioxid címkét helyeznek japán eper termékekre.

A Nagano Mezőgazdasági Kutatási Intézet felelős a szén-dioxid címke alkalmazásáért, és a jövőben is folyamatosan támogatni fogja ezt a gazdaságot, és szakértőket fognak bevonni a műtrágya kezelésének racionalizálására, a működés hatékonyságának javítására és így tovább. Céljuk a CO2 kibocsátás csökkentése.

A Nagano Mezőgazdasági Kutatási Intézet kiszámította a „szén-lábnyomot”, amely vizualizálja a CO2 kibocsátást a „Taichi Ökológiai Szabadidős Gazdaságban” termelt 400 grammos műanyag dobozba csomagolt eper esetében. A környezetvédelmi minisztérium által meghatározott szabványokat alkalmazva a CO2 kibocsátás teljes mennyisége 1,1 kg-nak adódott.

A munkafázisok szerinti bontásban a „nyersanyag beszerzési szakasz” – amely magában foglalja a magtermesztést, a szállítást, a talaj előkészítését, a termesztést, a betakarítást és így tovább – a legnagyobb kibocsátást produkálta, a teljes kibocsátás mintegy 69%-át. Ennek a szakasznak a műtrágya, az automata öntözőrendszer és a maghoz kapcsolódó folyamatok kibocsátása volt a legjelentősebb.

A Nagano Mezőgazdasági Kutatási Intézet hangsúlyozta, hogy arra fogják ösztönözni a többi vállalatot és gyártót, hogy csökkentsék a CO2 kibocsátást a termékeik gyártása során, és így ösztönözni fogják a fogyasztókat, hogy szén-dioxid címkével ellátott termékeket vásároljanak, és így hozzájáruljanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

Egyébként az epertermesztésben fontos a megfelelő hőmérséklet fenntartása az alacsony hőmérsékletű időszakban. A japán Mezőgazdasági Kutatási Intézet kísérleteket végzett a palántázás késleltetésével és az alacsony hőmérsékletű tolerancia növelésére irányuló megfelelő hőkezeléssel a fajták szerint. Az eredmények azt mutatták, hogy az „Akihime” fajta esetében a legjobb eredményeket november 20-án történő palántázással és 15°C-os termesztéssel érték el, ami jó növekedést és hozamot eredményezett.

Az „Ibaraking” fajta magas sűrűségű dinnyetermesztésére irányuló kísérletek során megállapították, hogy a legjobb gyümölcsminőséget és hozamot a virágzáskor 17-19 levél, 32°C-os nappali hőmérséklet és 25°C-os éjszakai hőmérséklet biztosításával érték el. A magas hőmérséklet és páratartalmú időszakban történő káposzta stabilitásának biztosítása érdekében 40×30 cm-es ültetési sűrűség, alagút és szélvédő háló borítás, 25°C-os nappali és 20°C-os éjszakai hőmérséklet bizonyult a legjobb feltételeknek.

A magas hegyvidéki termesztésű növények nagy hozamát célzó kísérletek során a „Hanchalbye” fajta rizs esetében 30×15 cm-es, a „Geumgangkong” fajta szója esetében 60×20 cm-es és a „Desire” fajta burgonya esetében 60×30 cm-es ültetési sűrűséggel értek el a legjobb eredményeket. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a nagy hozam elérése céljából a „Saenuri” fajta rizs esetében 30×15 cm-es, a „Saehanmil” fajta búza és a „Saehanbori” fajta árpa esetében 15×10 cm-es ültetési sűrűség bizonyult megfelelőnek.

Így a Mezőgazdasági Kutatási Intézet folyamatosan fejleszti a növénytermesztési körülményeket és a technológiát a fajták és a termesztési technológiák kutatása révén, hogy fenntartható, kiváló minőségű és nagy hozamú termesztést biztosítson.