Try using it in your preferred language.

English

  • English
  • 汉语
  • Español
  • Bahasa Indonesia
  • Português
  • Русский
  • 日本語
  • 한국어
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Türkçe
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • Polski
  • Nederlands
  • हिन्दी
  • Magyar
translation

Ez egy AI által fordított bejegyzés.

durumis AI News Japan

D-vitamin és bélflóra kölcsönhatása rák kialakulásának gátlásában

  • Írás nyelve: Koreai
  • Referencia ország: Japán country-flag

Válasszon nyelvet

  • Magyar
  • English
  • 汉语
  • Español
  • Bahasa Indonesia
  • Português
  • Русский
  • 日本語
  • 한국어
  • Deutsch
  • Français
  • Italiano
  • Türkçe
  • Tiếng Việt
  • ไทย
  • Polski
  • Nederlands
  • हिन्दी

Az immunrendszer a szervezetben a rák gátlásának legnagyobb szövetségese, de bizonyos tényezők révén az immunrendszer megfelelő stimulálása még hatékonyabbá teheti a rákellenes képességét. A Science tudományos folyóiratban 2023. április 25-én megjelent tanulmány szerint a bélrendszerben található D-vitamin bizonyos hasznos bélbaktériumok szaporodását serkenti, ami viszont a T-sejteknek nevezett nyiroksejteket stimulálja, ezáltal növelve a rákos sejtek elleni támadóképességüket.

A tanulmány vezető szerzője, Caetano Reis e Sousa, a Francis Crick Intézet immunológusa elmondta, hogy további kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy ugyanez a mechanizmus az emberi szervezetben is érvényes-e, de hozzátette, hogy az eredmények mindenképpen megérdemlik a további vizsgálatokat.

"A D-vitamin több száz gén aktivitását befolyásolja, ezért összetett hatásmechanizmussal rendelkezik. Azonban számos adat elemzése alapján megállapítható, hogy a magasabb vérplazma D-vitamin-szinttel rendelkező betegek különböző daganattípusok esetén jobb túlélési arányt mutatnak, és jobban reagálnak az immunoterápiára."

Reis e Sousa a dán egészségügyi nyilvántartások adataira hivatkozva elmondta, hogy azoknál az egyéneknél, akiknél D-vitamin-hiányt állapítottak meg, 10 éven belül nagyobb volt a rák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akiknél nem volt D-vitamin-hiány. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a valós kockázat ennél is magasabb lehet, mivel a D-vitamin-hiányt felismerő és pótlást kezdő egyének egy része is benne van a vizsgált csoportban.

A Lengyel Tudományos Akadémia biokémikusa, Karsten Kalbeik professzor a kutatást hasznosnak nevezte, mivel felhívja a figyelmet a napfény vagy az étrend révén történő D-vitamin-bevitel fontosságára. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy nem szabad a kísérleti egereken kapott eredményeket sietve az emberre alkalmazni, mivel az egerek és az emberek 75 millió évvel ezelőtt váltak el egymástól az evolúciós fejlődés során.

Kalbeik professzor hosszú ideje kutatja a D-vitamin szerepét, de nem vett részt ebben a konkrét kutatásban. Úgy véli, hogy nem lehet biztosan állítani, hogy az egereken kapott eredmények az emberre is érvényesek, de hangsúlyozza, hogy a D-vitamin rákellenes hatásmechanizmusának további vizsgálata szükséges.

A szakértők egyelőre nem tudják pontosan, hogy a D-vitamin milyen útvonalakon változtatja meg a bélflóra összetételét, és ez hogyan befolyásolja az immunrendszer aktivitását. A tanulmány azonban azt mutatja, hogy a D-vitamin és a bélflóra között meglepő kölcsönhatás létezik, ami felveti a lehetőséget, hogy a D-vitamin a jövőben milyen szerepet játszhat a rák megelőzésében és kezelésében.

A kutatócsoport javaslatot tett a D-vitamin hatékony bevitelére is. Azt javasolták, hogy a vérplazma D-vitamin-szintjét 20 ng/ml felett tartsuk, ami segíthet a rák megelőzésében. Ehhez naponta 600-800 NE (15-20 mcg) D-vitamin bevitele javasolt.

durumis AI News Japan
durumis AI News Japan
durumis AI News Japan
durumis AI News Japan