Japán kutatócsoport sikeresen képezte le a Parkinson-kórban szenvedő betegek agyában található rendellenes fehérjét

A Japán Kvantumtudományi és Technológiai Kutatóintézet (Quantum Science and Technology Research Institute) kutatócsoportja bejelentette, hogy sikerült élő betegek agyában rögzíteniük a Parkinson-kór és egyéb betegségekben szenvedők agyában felhalmozódó kóros fehérjéket. Ez a felfedezés jelentős előrelépés a betegségek diagnosztizálásában és a betegség lefolyásának nyomon követésében.

A Parkinson-kór és a Lewy-testes demencia (Lewy body dementia) betegek agyában az úgynevezett „alfa-szinuklein” (alpha-synuclein) nevű kóros fehérje halmozódik fel, azonban eddig nem állt rendelkezésre olyan technika, amellyel élő betegek agyában vizsgálható lenne a fehérje felhalmozódása.

A kutatócsoport kifejlesztett egy speciális szert, amely az alfa-szinukleinhez kötődik és gyenge radioaktív sugárzást bocsát ki. Tíz Parkinson-kóros és Lewy-testes demenciában szenvedő betegnek adták be ezt a szert, majd PET (pozitronemissziós tomográfia) képalkotó eljárással vizsgálták az agyukat. Az eredmények azt mutatták, hogy a középagyban található substantia nigra (feketeállomány) területén felhalmozódott az alfa-szinuklein, és ezt az állapotot képeken is sikerült megfigyelni. Emellett azt is megállapították, hogy a súlyosabb tünetek esetén a felhalmozódás mértéke is nagyobb volt.

A kutatócsoport úgy értékeli, hogy ez a technika jelentős előrelépés a betegségek diagnosztizálásában és a betegség lefolyásának nyomon követésében. Endo Hironobu vezető kutató elmondta: „Ezzel a technikával azonosíthatjuk azokat az embereket, akiknek agyában felhalmozódott a kóros fehérje, és így klinikai vizsgálatokat végezhetünk, illetve ellenőrizhetjük a kezelések hatékonyságát. Ez a kutatás segít feltárni a betegség mechanizmusát is.”

Japánban 100 000 emberből 100-180-an szenvednek Parkinson-kórból, a 65 év felettiek körében pedig 100 emberből körülbelül 1-en. Az elöregedő társadalomban a betegek száma folyamatosan növekszik. A szakemberek ezt a jelenséget „Parkinson-pandémiának” (Parkinson pandemic) nevezik, és komolyan veszik a problémát. A Parkinson-kór a középagy substantia nigra (feketeállomány) területén található dopamin-neuronok (dopamine neuron) csökkenése miatt alakul ki, de pontos oka még nem ismert. Azonban van olyan kutatási eredmény, amely szerint az alfa-szinuklein felhalmozódik a dopamin-neuronokban, ami a sejtek pusztulásához vezet.

A jelenlegi kutatási eredmények azért jelentősek, mert egy olyan technikát fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi az alfa-szinuklein felhalmozódásának közvetlen megfigyelését. Ez nagyban hozzájárulhat a Parkinson-kór diagnosztizálásához és új terápiák kifejlesztéséhez. Várhatóan lendületet ad a betegség gyökerét kezelő, az alfa-szinukleinre irányuló gyógyszerek kifejlesztésének is.