Kína túlkínálati problémái és a gazdasági környezet változásaira adott válaszok

A kínai gazdaságra vonatkozóan felmerül a kritika, hogy hiányzik belőle a „ciklusos növekedési lendület”. Ha erre nincs megoldás, a kínai hatóságoknak kénytelenek lesznek – a múltban is alkalmazott módon – termelésirányú növekedési stratégiát választani a gazdaság élénkítésére. A „ciklusos növekedési lendület” alatt azt értjük, hogy a gazdaság a konjunktúra ciklusainak megfelelően a fogyasztás vagy a beruházások révén természetes módon növekszik.

Amikor a japán és a német államfő nemrégiben Pekingben járt, felhívták a figyelmet arra, hogy „a kínai gazdaságpolitika túlzott koncentrálása miatt a kínai gyártók túlzottan sok terméket exportálhatnak, ami a globális vállalatok számára tisztességtelen nyomást jelenthet az árak tekintetében”. A makroszintű gazdasági adatok azonban nem teszik lehetővé a túlzott termelés egyértelmű bizonyítását.

Rövid távon Kínában valószínűleg továbbra is fennáll a „relatív” túlkínálat helyzete. Ennek ellenszeréül a fogyasztásösztönzésen alapuló újrahangolás segíthet csökkenteni a relatív túlkínálatból eredő kockázatokat. Ha azonban a fogyasztásösztönzés késik, akkor „strukturális” túlzott termeléssel kell szembenéznünk, ami sokkal nagyobb problémát jelent. A „ciklusos” túlzott termeléstől eltérően a „strukturális” túlzott termelés hosszú távon rontja az ipari eszközök kihasználtságát. Ennek következtében a termelés fenntartásához szükséges üzemeltetési és egyéb költségek növekednek, ami csökkenti a jövedelmezőséget. A legutóbbi mutatók még nem mutatnak kritikus szintet, de általánosságban a kínai ipar jövedelmezősége csökken, ami a hatékonyság alacsony szintjével függ össze.

Egyes konkrét ágazatokban már most megfigyelhető a „strukturális” túlzott termelés, amelyet egyedi tényezők okoznak. Először is a koronavírus-járvány idején csökkent a kínai termékek iránti globális kereslet, ami miatt az érintett gyártók üzemi kihasználtsága csökkent. Másodszor a lakásépítési szektor tartós korrekciója miatt a kapcsolódó ágazatokban felhalmozódnak a készletek. Harmadszor a stratégiai jelentőségű csúcstechnológiás gyártási ágazatban, különösen a napelemek terén a kormányzati támogatások miatt túlzottan megnőtt a termelési kapacitás.

Néhány optimista arra mutat rá, hogy egyes csúcstechnológiás termékek, például az új energiaforrású járművek, akkumulátorok és napelemek területén a világ Kínától függ. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a világ napelemgyártó kapacitása idén megduplázódik, és a növekedés több mint 90%-át Kína teszi ki. A kormányzati politikát támogatók szerint ennek az ágazatnak előnyei származnak a kínai termelés és export bővítéséből.

Jelenleg azonban a makroszintű gazdasági adatok nem támasztják alá a túlzott termelés feltételezését, így kicsi a valószínűsége annak, hogy a kínai hatóságok radikálisan módosítják a jelenlegi iparfejlesztési politikájukat. A kínai múltbeli tapasztalatok alapján arra számíthatunk, hogy a kínai gyártási kapacitás bővüléséből eredő árcsökkenési nyomás továbbra is fennáll a világ többi országában.

A koronavírus-járvány óta a kínaiak fogyasztási szokásai is jelentősen megváltoztak. Először is a külföldi utazások kerülése és a belföldi turizmus, valamint a fogyasztás növekedése figyelhető meg. A társadalmi távolságtartás miatt az online vásárlás és a digitális tartalmak fogyasztása is ugrásszerűen megnőtt. A koronavírus-járvány miatti aggodalmak miatt a egészségügyi és higiéniai termékek iránti kereslet is nőtt, a magas jövedelműek körében pedig a minőségi termékek iránti kiadások is emelkedtek.

Emellett Kínában új trendek is megjelentek, mint például a tapasztalati fogyasztás, a személyre szabott termékek és szolgáltatások, valamint a fenntartható fogyasztás. Ha a vállalatok nem reagálnak megfelelően ezekre a változásokra, akkor a koronavírus utáni kínai piacon nehézségekkel kell szembenézniük.

A kimerülő erőforrások és a környezeti problémák iránti tudatosság növekedése miatt a kínai vállalatok a nyersanyagok újrahasznosítása és a megújuló energiaforrások területére is egyre nagyobb beruházásokat fordítanak. A szén-dioxid-semlegesség politikája részeként kiemelt figyelmet fordítanak a környezetbarát új iparágak, például a szélenergia, a napelem és az elektromos autók fejlesztésére. Ugyanakkor párhuzamosan törekednek a termékek élettartamának és az erőforrás-hatékonyság növelésére is. Különösen a ritkaföldfémek, például a ritkaföldfém-érc újrahasznosítása kap kiemelt figyelmet.

Kína a globális ellátási láncokba mélyen beágyazódott, ezért a kínai gazdaság helyreállása a koronavírus-járvány után más országokra is jelentős hatással lesz. Bár a túlzott termelés, a lakásépítési piac visszaesése és az infláció problémákkal küzd, a 2022. év végéig a kínai gazdaság valamelyest helyreáll, ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Hosszú távon azonban a kínai gazdaság fenntartható fejlődése érdekében elengedhetetlen a gazdaság szerkezetének átalakítása.