A japán kormány devizapiaci beavatkozása a jen hirtelen ingadozása ellen

A jen gyors árfolyam-ingadozása negatív hatással van a japán gazdaságra, ezért a japán kormány és a Bank of Japan deviza-intervenciókkal próbálta stabilizálni az árfolyamot.

2022 szeptemberében a dollár erősödése miatt a jen értéke meredeken esett, ezért a kormány és a Bank of Japan mintegy 2,8 billió jen értékben "dollár eladásra és jen vásárlásra" lépett. Azonban a jen gyengülése ezután is folytatódott, és az októberben a jen/dollár árfolyam történelmi mértékű, 150 jenes szintet ért el.

Erre válaszul a kormány október 21-én és 24-én két alkalommal is további deviza-intervenciót hajtott végre. A pénzügyminisztérium közleménye szerint az intervenciók nagysága mintegy 6,3 billió jen volt. Ez 24 év óta a legnagyobb mértékű deviza-intervenció volt.

Az ilyen nagyméretű beavatkozás oka, hogy a jen gyors értékesedése jelentősen rontja a japán vállalatok exportversenyképességét, és az árak emelkedéséhez vezet, ami a háztartások gazdaságát is megterheli. Különösen az elmúlt év végéig tartó jen-gyengülés keltett aggodalmat, mivel alááshatja a kormány által a pénzromlás megfékezésére tett erőfeszítéseket és a vállalatok béremelési törekvéseit.

A deviza-intervenciók során a pénzügyminiszter utasítása alapján a Bank of Japan közvetítőként látja el a feladatokat. A Bank of Japan a külföldi valuta különleges számláján (Foreign Exchange Special Account) tárolt dollárt értékesíti a piacon, és a bevételéből jent vásárol.

Azonban minden intervenció után a devizapiac újra a jen gyengülésének irányába fordult, ami miatt felmerült a kérdés, hogy a kormány beavatkozásának hatása csak rövid távú lehet. Valóban, a 2022 októberi beavatkozás után is az árfolyam 135 jenes szinten maradt, majd 2023 márciusától újra 140 jen fölé emelkedett. Ennek kapcsán egyesek úgy vélik, hogy az alapvető probléma az Egyesült Államok és Japán monetáris politikája közötti különbség, és hogy a probléma megoldásához kamatemelésekre és más alapvető intézkedésekre van szükség.

Egyrészt a japán kormány azért érzékeny a jen/dollár árfolyamra, mert jelentős a nagy exportvállalatok aránya, és a gazdaság erősen függ az energiahordozók és nyersanyagok importjától. A tipikus exportvállalat, a Toyota Motor bejelentette, hogy a jen gyengülése miatt 1,7 billió jennyi árfolyamveszteséget könyvelt el a múlt évben.

A kormány és a Bank of Japan valószínűleg a jövőben is fontolóra veszi a további aktív beavatkozást, hogy megakadályozza a jen túlzott ingadozásának a japán gazdaságra gyakorolt negatív hatásait. A szakértők azonban azt javasolják, hogy a beavatkozás helyett inkább strukturális megoldásokat kellene találni, és normalizálni kellene a monetáris politikát, hogy csökkentsék a globális valuták közötti különbséget.