Japán kormánya a nukleáris erőművek arányának fenntartásáról az építés engedélyezésére váltott… A leállított erőművek helyett új reaktorok építését fontolgatják

A japán kormány fontolgatja a nukleáris erőművek bővítésének engedélyezését – jelentette az Asahi Shimbun pénteken. Az elemzők szerint Japán, amely a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után egy ideig a „nukleáris energiától való elszakadás” politikáját követte, „pro-nukleáris” irányba fordult. Az Asahi Shimbun szerint a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) a tervek szerint az idei évben közzétételre kerülő „Energiaalap-terv” módosításába belefoglalja azt a rendelkezést, hogy ha az áramszolgáltató vállalatok bezárnak egy elavult atomerőművet, akkor helyette építhetnek egy új reaktorblokkot. A japán kormány háromévente felülvizsgálja az Energiaalap-tervet.

A lap szerint ez a lépés a Kyushu Electric Power (KyuDen) Kawachi atomerőművét tartja szem előtt. Úgy vélik, hogy a KyuDen valószínűleg engedélyt kaphat a Kawachi atomerőmű bővítésére Kagoshima prefektúrában, miután bezárja a Saga prefektúrában található Genkai atomerőmű két reaktorblokkját. A japán kormány azonban a módosításban a „bővítés” kifejezés helyett a „csere” (建て替え, tatekae) kifejezést fogja használni, ami azt jelenti, hogy egy meglévő reaktorblokkot újjáépítenek. Az Asahi Shimbun szerint ez a lépés azért szükséges, hogy elkerüljék a nukleáris erőművek bővítése elleni tiltakozásokat.

Japán 2011. márciusában, a Nagy-Kelet-Japán földrengés és szökőár során először tapasztalta meg egy atomerőmű reaktormagjának megolvadását (melt down) a fukusimai atomerőműben. A radioaktív anyagok kibocsátása és az ebből fakadó károk miatt a lakosságban megnőtt az óvatosság az atomerőművekkel szemben. A korábbi kormányzó Demokrata Párt minden, az országban lévő 54 atomerőművet leállított, és bevezette a „nukleáris energiától való elszakadás” politikáját, a „nulla atomerőmű” koncepciót. De a helyzet megváltozott, amikor a következő év végén Abe Sindzó (Shinzo Abe) vezette Liberális Demokrata Párt (LDP) visszatért a hatalomba. 2014-ben hatályon kívül helyezték a korábbi, a nukleáris energiától való elszakadásra irányuló politikát, és az atomerőműveket ismét a fő energiaforrások közé sorolták. 2017-től kezdve engedélyezték a 40 éves üzemidővel rendelkező elavult atomerőművek 20 évvel való meghosszabbítását, és a leállás időszakát nem vették figyelembe a teljes üzemidőben. Így aktívan támogatták az atomerőművek újrahasznosítását. Ugyanekkor Dél-Korea a Gori 1. blokkot véglegesen bezárta, és a Wolsung 1. blokkot is korábban bezárta, így folytatva a nukleáris energiától való elszakadás politikáját.

Abe Sindzót (Shinzo Abe) követő Kisida Fumio (Fumio Kishida) miniszterelnök tovább gyorsítja a pro-nukleáris politikát. 2022-ben Kisida Fumio (Fumio Kishida) bejelentette, hogy a szén-dioxid-semleges társadalom megvalósítása érdekében újraindítja a fukusimai atomerőmű-baleset óta leállított atomerőművek építését. A pro-nukleáris politika fordulata ellenérzéseket válthat ki Japánban. Az Asahi Shimbun megjegyzi, hogy bár az elavult atomerőművek bezárását feltételként szabják meg az új reaktorblokkok építéséhez, és így az atomerőművek teljes száma nem változik, a „az atomenergia-függőség lehetőség szerinti csökkentése” célkitűzéssel való összhang kérdése felmerül.

Ez a „fordulat” nem csak Japánban figyelhető meg. Európában és az Egyesült Államokban is számos ország az atomerőművek bővítését tűzte ki célul az energiaellátás növekvő igénye és az orosz-ukrán háború miatti energiaellátási bizonytalanság miatt. A Biden-adminisztráció 2022. májusában 1,5 milliárd dolláros hitelt biztosított a Michigan állambeli Palisades atomerőműnek, amelyet korábban véglegesen leállítottak. Finnország tavaly áprilisban 40 év után újraindított egy új atomerőművet, Svédország pedig tavaly novemberben eltörölte az atomerőművek építésére vonatkozó korlátozásokat, és fontolgatja 10 új atomerőmű építését 2045-ig.