Japán pénzügyi helyzete a világ egyik legsúlyosabbja, és bár állítják, hogy az állami pénzügyek különböznek a háztartásokétól, a szakértők aggódnak.

A Nihon.com nemrégiben interjút készített Yano Kojival, a pénzügyminisztérium volt helyettes államtitkárával és a Kanagavai Egyetem vendégprofesszorával, és közzétett egy mélyreható elemzést a japán pénzügyi helyzetről. Yano a pénzügyminisztériumban a pénzügyi fegyelem híveként ismert, és nem riadt vissza attól, hogy kritikát fogalmazzon meg a korábbi kormányok kulcsszereplőinek. 2021 októberében a Monthly Bungeishunju-ban megjelent cikkében figyelmeztetett: "Ha a jelenlegi helyzet folytatódik, az állami pénzügyek összeomlanak", és a Liberális Demokrata Párt elnökválasztásán és a képviselőház választásán zajló politikai vitát "ばらまき合戦 (pénzszóródási versenynek" nevezte. Japán pénzügyeit "a Titanicnak a jéghegy felé való haladásához" hasonlította, hangsúlyozva a pénzügyi válságot.

Yano "krokodil szájához" hasonlította a japán pénzügyeket, és folytatta a félszázados pénzügyi hiány és a "gazdasági fellendülés által növekvő adóbevételek a pénzügyek javulását eredményezik" optimista állítás kritikáját. Rámutatott arra, hogy a népességfogyás mellett a szociális ellátások kiadásai évente 800 milliárd jennel nőnek, míg a termelési korú népesség csökkenése miatt az adóbevételek növekedése lassú.

Természetesen el kell ismerni, hogy a nagyméretű katasztrófák és a koronavírus-járvány hozzájárultak a pénzügyek romlásához, de Yano hangsúlyozta, hogy ezeket a tényezőket ki kell vonni az egyenletből, és a pénzügyi alapvető problémáit hosszú távon kell elemezni. Példaként említette Ninomiya Sontoku, az Edo-korszak végi mezőgazdasági szakértőjét, aki a sok katasztrófa és gazdasági ingadozás ellenére 100 évvel ezelőttre visszanyúlva alaposan elemezte a 藩 (han) pénzügyeit.

Yano hangsúlyozta, hogy Japán államadóssága a GDP-hez viszonyított arányban a világ 180 országa közül az utolsó helyen áll, és az elmúlt 30 évben folyamatosan nőtt vagy csak minimálisan növekedett.

Ebben a helyzetben Yano azt állította, hogy "újra kell gondolni az idősek definícióját", és azt javasolta, hogy újra kell definiálni az "idős" fogalmát, és felül kell vizsgálni a szociális ellátási rendszert. Ez a megoldás a társadalmi ellátások költségeinek növekedésére reagálva, amely a társadalom öregedésével jár, és heves vitákat váltott ki Japánban.

Eközben a NIRA (Nemzeti Szociális Biztosítás és Népességügyi Kutatási Intézet) "人口減少下の日本経済と財政の長期展望―2060年の家計の姿を描く (Japán gazdaságának és pénzügyeinek hosszú távú kilátásai a népességfogyás idején - a 2060-as évekbeli háztartások képe)" című jelentésében azt állapította meg, hogy a japán gazdaság tartós gyenge növekedése és az öregedéssel járó szociális ellátások kiadásainak növekedése aggodalmakat szül Japán jövője miatt. A NIRA azt prognosztizálta, hogy az államadósság 2060-ig tovább fog növekedni, feltéve, hogy a kormány és a Bank of Japan politikája változatlan marad.

A NIRA azonban pozitív kilátásokat is felvázolt.

A NIRA elemzése szerint a GDP-hez viszonyított 0,12%-os adóemeléssel 2060-ig elérhető az alapvető pénzügyi egyensúly (PB) többlet. Ez azt jelenti, hogy ha minden háztartás egyenlően viseli a terhet, akkor 2060-ra a 勤労者世帯 (dolgozó háztartások) havi 28 000 jennel, a 高齢者世帯 (idős háztartások) pedig havi 20 000 jennel fognak többet fizetni.

A NIRA a következő kockázati tényezőket említette, amelyekkel a japán pénzügyek szembesülhetnek: ① a PB-hiány fennmaradása ② az alacsony kamatszint tartós fennmaradása a növekedési ráta alatt ③ a kamatszint meghaladja a növekedési rátát. A ③-as esetre példaként említették a alacsony kamatokhoz és a deflációhoz való visszatérést, valamint a 稀少なイベント (ritka események) által okozott államkötvény-hitelminősítés csökkenését.

A NIRA hozzátette, hogy a TFP (összes tényező termelékenysége) növekedési rátájának 0,5%-os növelésével a 2060-as években a teljes adósságállomány a GDP-hez viszonyítva 19,3%-kal csökkenthető.

A japán pénzügyek fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak erősödnek, és a társadalom öregedése, a szociális ellátások költségeinek növekedése és az államadósság növekedése számos olyan feladatot jelent, amelyekkel a japán kormánynak szembe kell néznie a jövőben.