Kína „határvidéki hatalom” állítása: újabb vita a Kogurjo és a Bohai történelmi felfogásáról

A közelmúltban hullámokat kavart, hogy kiderült: a kínai kormány által kiadott, egyetemek számára szánt tankönyvek és online kurzusok a Kogurjo és a Pökcse államokat Kína “peremvidéki kormányzatának” írják le. Ez a "Kínai nemzet közösségének" ideológiáján alapuló történelmi nézőpont része, amely a kisebbségeket is magában foglaló egységes kínai nemzet létrehozására törekszik, és a "Donga-projektre" (東北工程) is hasonlító új kínai kezdeményezésnek tekinthető.

"Donga-projekt" (東北工程)-től a "Kínai nemzet közösségéig": A kínai történelemszemlélet változásai

Kína a 2000-es évek elejétől kezdve folytatja a "Donga-projekt" (東北工程) néven ismert történelmi kutatási programot, amelyben a Kogurjo történelmét Kína történelmének részének tekinti. Kezdetben a Kogurjot “kisebbségi helyi kormányzatként” határozták meg, de az új tankönyvek már elhagyják a "kisebbségi" jelzőt, és “peremvidéki kormányzatként” említik, ami figyelemre méltó változás.

Ez a változás nem pusztán a történelmi szemlélet korrekciója, hanem mélyen összefügg Kína nemzeti stratégiájával. A közelmúltban Kínában súlyosbodtak a tibeti és az ujgur nemzetiségi problémák, ezért a nemzet egységének és stabilitásának fenntartása érdekében erősítik a "Kínai nemzet közösségének" ideológiáját. Az ókortól fogva Kína egységes állam volt, és mindenféle nemzetiség a nagy kínai nemzet keretein belül helyezkedik el – ezt a történelmi nézőpontot hangsúlyozva próbálják csökkenteni a nemzetiségek közötti ellentéteket és növelni a kormány iránti lojalitást.

A Kogurjo és a Pökcse történelmi függetlensége: Dél-Korea válasza

Dél-Koreában heves kritikák fogadták a kínai “peremvidéki kormányzati” állítást, mondván, hogy az nem tükrözi a történelmi tényeket. A Kogurjo i. e. 37-ben alapították, és több mint 700 éven át uralta a Koreai-félsziget északi részét és Kína északkeleti területeit. A Pökcse állam is a Kogurjo menekültjei által alapított állam volt, saját kultúrával és intézményekkel.

Dél-koreai történészek kínai történelmi feljegyzésekre és régészeti leletekre hivatkozva igyekeznek bizonyítani, hogy a Kogurjo és a Pökcse független államok voltak, és nem álltak Kína uralma alatt. Például a "Három királyság krónikája" (三国志) említi a Kogurjo és Kína közötti határvonalat, ami arra utal, hogy a Kogurjo nem volt kínai helyi kormányzat. A Kogurjo és Kína közötti háborúkról szóló feljegyzések is megerősítik, hogy a Kogurjo független államként állt szemben Kínával.

A történelemszemlélet nemzetközi hatásai

A kínai “peremvidéki kormányzati” állítás nem csupán tudományos kérdés, hanem nemzetközi hatással is bírhat. Kína a gazdasági és katonai erejét felhasználva növeli nemzetközi befolyását, és aktívan terjeszti saját történelemszemléletét.

A Kogurjo és a Pökcse történelme szorosan kapcsolódik Dél-Koreához, Japánhoz és Oroszországhoz is. Ha Kína történelemszemlélete nemzetközi elismerést nyer, az hatással lehet a környező országokkal való történelmi nézőpontbeli vitákra is, és feszültséget válthat ki Kelet-Ázsiában.

Kilátások: A történelemszemléletbeli kérdések megoldása

A Kogurjo és a Pökcse történelemszemléletbeli kérdése fontos feladat mindkét ország számára, és várhatóan a jövőben is folytatódnak a viták. A történelemszemléletbeli kérdések szorosan kapcsolódnak az államok identitásához és a területkérdésekhez, ezért nem könnyű megoldani őket.

Ugyanakkor nem kívánatos, hogy a történelemszemléletbeli különbségek rontják a kétoldalú kapcsolatokat. Mindkét országnak folytatnia kell a tudományos együttműködést a történelemkutatás terén, és növelnie kell a kölcsönös megértést. Fontos, hogy a nemzetközi tudományos intézmények és szakértők véleményét is figyelembe véve tárgyaljanak higgadtan és objektíven.

Új perspektíva: Több nézőpont bevezetése a történelemórákon

A Kogurjo és a Pökcse történelemszemléletbeli problémája alkalmat ad arra, hogy új perspektívákat vezessünk be a történelemórákon. A hagyományos történelemórákon általában a saját ország történelmére koncentráltak. A globalizáció korában azonban elengedhetetlen a különböző kultúrájú és történelmi nézőpontú emberekkel való együttélés.

A történelemórákon nemcsak a saját ország történelmét, hanem a szomszédos országok történelmét és különböző nézőpontokat is tanítani kell, hogy megértsük a különböző történelmi szemléleteket és fejleszthessük a kritikai gondolkodást. Ez mélyebb megértést és konstruktívabb vitákat tesz lehetővé a történelemszemléletbeli kérdésekben.

Következtetés: A történelemszemléletbeli kérdések leküzdésére

Ahogy a Kogurjo és a Pökcse “peremvidéki kormányzati” problémája is mutatja, a történelemszemléletbeli kérdések nemzetközi konfliktusokhoz vezethetnek, és negatívan befolyásolhatják a nemzetközi kapcsolatokat. De a történelemszemléletbeli különbségek nem feltétlenül jelentenek konfliktusok forrását. A különböző történelmi szemléletek megértésével és tiszteletben tartásával együttműködő kapcsolatokat lehet kialakítani.

Ehhez elengedhetetlen a tudományos együttműködés előmozdítása a történelemkutatásban, a több nézőpont bevezetése a történelemórákon, valamint a higgadt és objektív nemzetközi vita. A Kogurjo és a Pökcse történelemszemléletbeli problémájából okulva folytatnunk kell az erőfeszítéseket a kelet-ázsiai történelemszemléletbeli kérdések leküzdésére.