Ez egy AI által fordított bejegyzés.
A 'fúzel sav' valósága és a mérgező vita a vörös rizs étrend-kiegészítők mögött
- Írás nyelve: Koreai
- •
- Referencia ország: Japán
- •
- Egyéb
Válasszon nyelvet
A durumis AI által összefoglalt szöveg
- A Kobayashi gyógyszeripari cég vörös rizs étrend-kiegészítőiben maláriaellenes gyógyszerek kutatási anyagaként fúzel savat találtak, ami vitát váltott ki.
- A fúzel sav erősen mérgező anyag, és feltételezések szerint a vörös rizs gyártási folyamata során külső gombafertőzés miatt keletkezett.
- A fúzel sav vesemérgezés kiváltásának lehetőségével kapcsolatos vita továbbra is folytatódik, és várhatóan további kísérletek során derül ki a mérgezőség és a mechanizmus.
A közelmúltban a japán Kobajasi gyógyszeripari cég által gyártott vörös rizs alapú étrend-kiegészítőben felfedezték a frubellin nevű, maláriaellenes gyógyszerjelölt anyagot, ami hatalmas hullámokat vert. Habár a frubellinnek valójában kevés köze van a vörös rizs alapú étrend-kiegészítőhöz, a méregtartalmával kapcsolatos vita heves.
A frubellin a Penicillium viticola (FKI-4410) nevű penészgomba egyik metabolitja, egy sárga por formájában lévő természetes vegyület. A vegyületet 1932-ben fedezték fel, de a klorokinnal szemben ellenálló maláriaparaziták ellen mutatott erős rovarölő hatása miatt a maláriaellenes gyógyszerek új jelöltjeként került a figyelem középpontjába.
A frubellinnek azonban van egy súlyos problémája. Egerekön végzett kísérletek azt mutatták, hogy 5 mg/kg frubellin kétszeri bőr alá történő beadása után 5 egerből 4 elpusztult 3 napon belül, ami azt mutatja, hogy a vegyület erősen mérgező. Ennek következtében a frubellin önmagában történő gyógyszerfejlesztését felfüggesztették, és a kutatás irányát a vegyület kémiai szerkezetének módosítására irányították, például a „trofon”, a „tropo-lon”, a „hinokitiol” és a „7-hidroxitro-polon” származékok kutatására.
De miért volt jelen a frubellin a Kobajasi cég vörös rizs alapú étrend-kiegészítőjében? A szakértők szerint a vörös rizs előállítása során a frubellin termelő penészgombával szennyeződött. A vörös rizs a „dzsunguk” és a „dzse-guk” kétlépcsős erjedési folyamatot igényel, amely során szigorú hőmérséklet- és páratartalom-szabályozás szükséges, és a feltételezések szerint az egyik lépésben történt meg a külső penészgombák szennyeződése.
A frubellin vesetoxicitásával kapcsolatban azonban vita folyik. Inoué Sindzsiró, a Tokiói Műszaki Egyetem emeritus professzora megjegyezte: „A frubellin toxicitásáról szóló tanulmányok alapján nem lehet biztosan megállapítani, hogy a vegyület erősen mérgező.” A tanulmányban maláriával fertőzött egereken végeztek frubellin-beadásos kísérletet, melynek során 4 állat elpusztult, de nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a halál kizárólag a frubellin miatt következett be.
Inoué professzor szerint figyelembe kell venni a vörös rizsben található más komponens, a „monakolin” és a frubellin kölcsönhatásából eredő toxicitást is. A monakolinban gazdag vörös rizs termékekkel kapcsolatosan csak károsodási esetekről számoltak be, ami arra utal, hogy a frubellin nem tekinthető önállóan problémaként.
Minél összetettebbé válik az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos probléma, annál hevesebb a frubellinnel kapcsolatos vita. A további kísérletek várhatóan tisztázzák majd a frubellin toxicitásának mértékét és a vesetoxicitás mechanizmusát. A Kobajasi gyógyszeripari cégnek gyorsan meg kell határoznia a probléma okát és nyilvánosságra kell hoznia az információkat, hogy enyhítse a lakosság aggodalmát.