Julian Assange, a Wikileaks alapítója, 5 év után szabadul

A WikiLeaks alapítóját, Julian Assange-t (53), aki több százezer titkos amerikai dokumentumot hozott nyilvánosságra, a külföldi sajtó értesülései szerint megállapodást kötött az amerikai kormánnyal, amelynek értelmében beismeri bűnösségét és szabadon engedik. Ennek eredményeként várhatóan véget ér a több éven át tartó jogi vita az amerikai kormány és Assange között, és Assange várhatóan szabad ember lesz.

Assange-t, aki jelenleg egy brit börtönben van, várhatóan szabadon engedik, és hazatér Ausztráliába. A New York Times (NYT) és a Washington Post (WP) beszámolói szerint Assange a helyi idő szerint 26-án reggel megjelenik a Szajpánon (USA) tartott tárgyaláson, ahol beismeri, hogy megsértette az amerikai kémkedés elleni törvényt. A bűnösség beismerése esetén 5 év börtönt kaphat, de mivel már 5 évet letöltött egy brit börtönben, nagy esély van arra, hogy hamarosan szabadlábra kerül. Assange és az amerikai igazságügyi minisztérium bűnösség beismerése ellenében kötött megállapodás révén zárja le a pert.

Az is a megállapodás része, hogy Assange pere nem az Egyesült Államokban, hanem szülőföldjéhez, Ausztráliához közelebb eső Szajpánon zajlik. Assange eddig ellenállt az Egyesült Államokba történő kiadatásnak, attól tartva, hogy akár 175 év börtönbüntetést is kaphat, ha ott ítélik el. A NYT arról számolt be, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium terrorizmus elleni osztályának képviselője azt közölte a bíróval, hogy „Assange a tervek szerint reggel 9 órakor jelenik meg a Szajpánon található bíróságon, és miután minden eljárás befejeződik, visszatér Ausztráliába”.

A WikiLeaks egy közleményben köszönetet mondott mindazoknak, akik Assange szabadságáért küzdöttek, és bejelentette, hogy Assange elhagyta a brit börtönt, hogy megjelenjen a Szajpánon tartott tárgyaláson. Assange ügyvédje és felesége, Stella Assange a közösségi médiában azt írta: „A következő héten férjem szabad lesz”.

Az ausztrál származású Assange 2006-ban alapította a WikiLeaket, és 2010-ben hozta nyilvánosságra a WikiLeaken keresztül az amerikai kormány által titkosított diplomáciai dokumentumokat és az iraki és afganisztáni háborúkkal kapcsolatos jelentéseket. A közzétett információk között az amerikai hadsereg Irakban és Afganisztánban elkövetett visszaélései is szerepeltek, amelyek nagy port kavartak.

Ugyanebben az évben Assange-t Svédországban letartóztatták szexuális zaklatás gyanújával, de ő tagadta a vádakat, és 2012-től Nagy-Britanniában bujkált. 2019-ben a brit rendőrség letartóztatta, majd az Egyesült Államok 18 vádponttal, többek között kémkedéssel vádolta és kiadatását kérte Nagy-Britanniától. Az amerikai ügyészség szerint Assange cselekedetei túlmutattak a sajtó szabadságán, és veszélyt jelentettek a nemzeti biztonságra, mivel titkos információkat szerezett be és tett közzé.

Assange azonban a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásaként értelmezte a vádakat, és jogi úton küzdött ellenük. Assange kiadatása nemzetközi figyelmet kapott. Az ausztrál miniszterelnök, Anthony Albanese kérte az Egyesült Államokat, hogy tegyen pontot a per végére, az ausztrál képviselők pedig elfogadtak egy határozatot, amely Assange ausztráliai hazatérését szorgalmazza. Olaf Scholz német kancellár is egyértelművé tette, hogy Nagy-Britannia nem adhatja ki Assange-t az Egyesült Államoknak. Európa-szerte tüntetések zajlottak Assange amerikai kiadatása ellen. Assange családja azt állította, hogy a több mint 10 éves jogi harc miatt Assange egészségi állapota romlott.

Ezt megelőzően, idén áprilisban Joe Biden amerikai elnök, amikor megkérdezték, hogy mit gondol Assange hazatéréséről Ausztráliába, azt válaszolta: „Fontoljuk.” A WSJ szerint „Assange szabadon engedésével az amerikai kormány is csökkenti a politikai nyomást.”