2024-ben: ígéretesek-e a japán részvények, vagy jobbak az amerikaiak? - 4 mutató a relatív erő meghatározásához

Február 22-én a Nikkei 225 index történelmi csúcsot ért el, 39 098 jennel. Ez 1989-es, buborékidőszaki csúcs (38 915 jen) 34 év utáni megdöntését jelenti. Ugyanezen a napon az amerikai Dow Jones ipari átlag is történelmi csúcsot ért el, először lépte át a 39 000 dolláros határt. A japán és az amerikai részvényindexek egyidejű csúcsértéke miatt érdemes megvizsgálni a jövőbeli befektetési célpontokat, és a két ország relatív erősségét egymáshoz képest.

Ebben segítenek az ND-arány, az ST-arány és az NT-arány mutatók. Ezek segítségével összehasonlítható a japán és az amerikai részvények relatív ereje.

Az ND-arány a Nikkei 225 index és a Dow Jones ipari átlag aránya, amely a japán és az amerikai tőkepiac relatív erejét mutatja. A Nikkei 225 indexet elosztjuk a Dow Jones indexszel, és ha az eredmény nagyobb, mint 1, akkor a japán részvények relatív ereje nagyobb, ha kisebb, mint 1, akkor az amerikai részvényeké nagyobb.

Február 22-én a Nikkei 225 index történelmi csúcsot ért el, és az ND-arány is meghaladta az 1-et. Ez 2016. áprilisa óta először fordult elő, és ismét arra utal, hogy a japán részvények relatív ereje nagyobb az amerikaiakhoz képest.

Az ST-arány az S&P 500 index és a TOPIX index aránya, amely szintén lehetővé teszi a két ország részvénypiaci erejének relatív összehasonlítását. 2024. márciusában az ST-arány körülbelül 2,0 volt, ami azt jelzi, hogy az amerikai részvények még mindig erősebbek a japán részvényeknél.

Az NT-arány a Nikkei 225 index és a TOPIX index aránya, amely a japán részvénypiac nagy és kis tőkeértékű részvényei közötti relatív erőt mutatja. 2024. márciusában az NT-arány 0,7 körül volt, ami azt jelzi, hogy a kis tőkeértékű részvények erősebbek a nagy tőkeértékűeknél.

A különböző aránymutatók segítségével tehát meghatározható a japán és az amerikai részvények relatív ereje. A Nikkei 225 index történelmi csúcsa és az ND-arány emelkedése azt sugallja, hogy a japán részvények kedvezőbb befektetési célpontok lehetnek az amerikaiakhoz képest, de más mutatókat is figyelembe kell venni.

A befektetési célpont kiválasztásához a makrogazdasági tényezőket (gazdasági növekedési kilátások, kamatlábpolitika, monetáris politika stb.), az egyes vállalatok növekedési potenciálját, a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát és a befektetési időhorizontot is figyelembe kell venni. Általában az amerikai részvények magasabb növekedési potenciállal rendelkeznek, de nagyobb a volatilitásuk is, míg a japán részvények általában stabilabbak.

Ezért a befektetőknek célszerű a saját befektetési céljaik és kockázatvállalási hajlandóságuk alapján megfelelően diverzifikált portfóliót létrehozni a japán és az amerikai részvényekből. A részvényindexek és az aránymutatók mellett a vállalati teljesítményt, az értékelést és a makrogazdasági környezetet is alaposan meg kell vizsgálni ahhoz, hogy hosszú távon stabil befektetési eredményeket lehessen elérni.