Japán gazdasági helyzet és a japán tőzsde ellentmondásos inflációs és monetáris lazítási hatása

2023. február 22-én a japán Nikkei átlag 39 098,68 jenre (záróár alapján) emelkedett, ezzel túlszárnyalva az 1989. december 29-i 38 915,87 jenes korábbi csúcsot. A következő napon, 26-án pedig 39 233,71 jenig emelkedett, ezzel két egymást követő kereskedési napon is új csúcsot döntött.

De bár a részvényárfolyam-növekedés a buborék időszakához hasonló szintet ért el, a legtöbb átlagember valószínűleg nem érzékeli ezt. Ennek oka a japán gazdaság romló helyzete. A 2023. októberi-decemberi időszakban a reál GDP előző negyedévhez képest éves szinten -0,4%-kal csökkent, ami a második egymást követő negyedéves visszaesést jelenti, és 2024-ben is lehetséges a negatív növekedés. Különösen gyenge a fogyasztói kiadások, amelyeket az erőteljes inflációs nyomás sújt.

Így tehát a gazdasági helyzet és a buborék idején elért szintet is meghaladó részvényárfolyam között nagy eltérés mutatkozik. Azt mondhatjuk, hogy a részvényárfolyam-emelkedés nem érzékelhető.

Fontos, hogy a jelenlegi részvényárfolyam-emelkedés nem tükrözi a japán gazdaság vagy a vállalatok növekedési potenciáljának javulását, a munka termelékenységének növekedését, amely a jólét javulásához járul hozzá, illetve a nemzetközi versenyképesség erősödését, azaz a valós érték növekedését.

Sőt, a részvényárfolyam-emelkedés inkább a névértékek felfúvódását tükrözi, ami az infláció miatt keletkezik, és csupán egy látszatjelenség. Ráadásul a történelmi mértékű inflációs környezetben is szokatlanul hosszan tartó monetáris lazítás is hozzájárul a reálkamatláb (nominálkamatláb – várt inflációs ráta) csökkenéséhez, a jen gyengüléséhez és ezáltal a részvényárfolyam-emelkedéshez. A részvényárfolyam-emelkedés tehát a névérték-felfúvódás és a pénzügyi jelenségek együttes hatásának eredménye.

Fontos, hogy ne ragadjon el a magas részvényárfolyam-emelkedés, és óvatosan kell viszonyulni hozzá.