A közelmúltban a általános áremelkedés miatt a munkavállalók reálbére nem nőtt, így egyre hangosabbak a béremelési követelések. Ennek eredményeként felmérést végeztek a vállalatvezetők béremelési szándékainak felmérésére.

A felmérés eredményei szerint a vezetők mindössze 9,2%-a válaszolta azt, hogy 5%-nál nagyobb béremelésre van lehetőség, és ha a 5%-os béremelésre vonatkozó válaszokat is hozzáadjuk, akkor is csak a vezetők körülbelül egyharmada válaszolta azt, hogy valamilyen mértékű béremelés lehetséges. Ugyanakkor a vezetők körülbelül 44%-a válaszolta azt, hogy a bérek fagyasztása vagy csökkentése szükséges. A béremelés nehézségeinek fő okai a következők: az áremelkedésből adódó nyereségesség csökkenése, mivel a termékek árait nem tudják a piaci árakhoz igazítani, valamint a jövőbeli béremelési tervek hiánya.

A béremelési források biztosítása érdekében a költségcsökkentés és az árbevétel növelése, például az áremelkedés, fontos lenne. Különösen a bányászatban, a turizmusban és a szálláshely-szolgáltatásban több mint a felének a vezetők kifejezték a költségcsökkentés iránti elkötelezettségüket.

A kis- és középvállalkozások támogatási politikájaként a leghatékonyabbnak a adókedvezmények bővítése és a pénzügyi támogatás növelése tűnik. Emellett szektoronként eltérő kihívásokkal szembesülnek a vállalatvezetők, például munkaerőhiánnyal, a dolgozók elöregedésével és a tehetséges munkavállalók beszerzésének nehézségeivel. A kormányzati jövedelemadó-csökkentési politikája iránt a vezetők több mint fele negatív véleményt fogalmazott meg.

Összességében a vállalatvezetők többsége úgy véli, hogy a jelenlegi 3%-os nyereségességi szint alacsony, és a kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie a kis- és középvállalkozások támogatásának erősítése és az árstabilitás biztosítása érdekében a reálvásárlóerő javítása érdekében.