Ez egy AI által fordított bejegyzés.
A háromszög alakú elem a csalás megelőzésére - lehetőség, motiváció, igazolás
- Írás nyelve: Koreai
- •
-
Referencia ország: Japán
- •
- Egyéb
0000-00-00 00:00:00
Válasszon nyelvet
A durumis AI által összefoglalt szöveg
- A vállalati csalások megelőzése érdekében meg kell érteni a „lehetőség”, a „motiváció és nyomás”, valamint az „igazolás” három elemétől alkotott csalási háromszög elméletét.
- A csalások megelőzése érdekében megfelelő intézkedéseket kell hozni minden elemre vonatkozóan. A lehetőségek megszüntetése érdekében szükséges a rendszer megerősítése a munkamegosztás, a kölcsönös ellenőrzés és a rendszeres ellenőrzések révén.
- A motiváció és nyomás enyhítéséhez a vállalatnak erőfeszítéseket kell tennie a megfelelő munkaterhelés biztosításában, a tisztességes teljesítményértékelésben, valamint a dolgozók problémáinak megoldásában. Az igazolás megakadályozása érdekében fontos az etikai oktatás, a transzparens kommunikáció és a tisztességes vállalati kultúra kialakítása.
A vállalaton belüli jogellenes magatartás, azaz a csalás mindig kockázatot jelent. A csalás megelőzéséhez fontos megérteni annak okait. A szervezett bűnözés kutatója, Donald Cressey és a regisztrált könyvelő, Steve Albrecht a csalás kialakulásának okait a „lehetőség”, a „motiváció és kényszer” és a „jogosítás” három tényezőjével magyarázó „a csalás háromszöge” elméletet dolgozta ki.
Ha e három tényező közül bármelyik hiányzik, a csalás nehezen jön létre. Ezért a csalás megelőzéséhez biztosítani kell, hogy e három tényező ne merüljön fel.
Elsőként a „lehetőség” azt jelenti, hogy megvannak a csalás elkövetéséhez szükséges feltételek. Például ez magában foglalja azokat a helyzeteket, amikor egy adott feladat vagy hatáskör egy személyre koncentrálódik, és nehezen ellenőrizhető, vagy ahol a belső ellenőrzési rendszer gyenge. Ezen helyzetek kiküszöböléséhez szükség van a feladatok megosztására, a kölcsönös ellenőrzésre, a rendszeres ellenőrzésre és a biztonsági intézkedések megerősítésére.
Másodszor, a „motiváció és kényszer” a csalás elkövetéséhez vezető szituációs tényezőket jelenti. Például ez vonatkozik azokra a helyzetekre, amikor valaki a túlzott munkahelyi terhelés, a teljesítménynyomás vagy a megélhetési gondok miatt kénytelen csalárd módszerekhez folyamodni. Ennek megelőzéséhez a cégnek meg kell tennie a szükséges lépéseket, mint például a megfelelő munkahelyi terhelés elosztása, a tisztességes teljesítményértékelési és jutalmazási rendszer kialakítása, valamint a munkavállalói panaszok kezelése.
Harmadszor, a „jogosítás” a csalás elkövetésének racionalizálását jelenti. A „Versenyzőink is mind így tesznek”, „Ennyi szintű probléma nem lehet” stb. indoklások miatt a csalás jogosnak tűnhet. Ennek kiküszöböléséhez szükség van az etikai képzésre, a átlátható kommunikációs rendszer kiépítésére és a tisztességes vállalati kultúra kialakítására.
A vállalaton belüli csalások megelőzéséhez szükség van a lehetőség, a motiváció és a jogosítás háromszögének kiküszöbölésére irányuló többféle erőfeszítésre. Erősíteni kell a belső ellenőrzési rendszert, átlátható módon kell működtetni a személyzeti rendszert, és meg kell teremteni az etikai vállalati kultúrát. Átfogó erőfeszítéseket kell tenni. A megelőzés a csalásból eredő károk minimalizálásának legbiztonságosabb módja.
