Intel vezérigazgatójának menesztése: Óriás bukásának hátterében és a japán félvezető ipar újjáélesztésének útja

Egykor a félvezető ipar megkérdőjelezhetetlen uralkodójaként számon tartott Intel most nehéz helyzetben van. Három egymást követő negyedévben, 2024. július-szeptemberig tartó időszakban is végzett veszteséggel zárt, és december 1-jén Pat Gelsinger vezérigazgatót lényegében menesztették. Ennek a gigásznak a bukása a félvezető ipar gyorsan változó struktúrájának szimbolikus eseménye, ugyanakkor a japán félvezető ipar újjáéledésének lehetőségét is magában hordozza.

Az Intel hanyatlásának okai: a vertikális integrációhoz való ragaszkodás és a lassú reagálás az AI-váltásra

Az Intel hanyatlásának oka a cég hosszú ideje fenntartott "vertikális integráció" modelljében keresendő. Ez a modell, amely a tervezéstől a gyártásig minden folyamatot magában foglal, egykor a versenyképesség forrása volt. Az okostelefonok elterjedésével és a mesterséges intelligencia technológiák megjelenésével azonban a félvezető iparban a "horizontális munkamegosztás" lett a fő irányzat.

A horizontális munkamegosztás olyan üzleti modell, amelyben a tervezést, gyártást és összeszerelést specializált cégek végzik. Tajvanon a TSMC-hez hasonló, csak a gyártásra szakosodott "öntödésnek" (foundry) nevezett vállalatok emelkedtek fel, és az NVIDIA-hoz hasonló, csak a tervezésre szakosodott "fabless" vállalatok is sikereket értek el a mesterséges intelligencia chipek piacán.

Az Intel a vertikális integrációs modellhez való ragaszkodása miatt nem tudott kellőképpen alkalmazkodni a változásokhoz. Különösen az NVIDIA GPU-jának lenyűgöző teljesítménye és elterjedése az AI-chipek piacán hatalmas csapást jelentett az Intel számára. Bár piacra dobták a "Gaudi" sorozatú AI-gyorsítókat, ezek nem tudták felvenni a versenyt a GPU-k sokoldalúságával és a szoftverek fejlettségével, így nem sikerült elnyerniük a piac támogatását.

Gelsinger vezérigazgató kísérlete és kudarca: az "IDM 2.0" stratégia korlátai

2021-ben vezérigazgatóvá kinevezett Pat Gelsinger az Intel újjáélesztését tűzte ki célul, és bevezette az "IDM 2.0" stratégiát. Ez a stratégia a legmodernebb gyártási technológiák fejlesztését, az öntödei üzletágba való belépést és a termékkategóriák számára más öntödék igénybevételének rugalmasságát ötvözte, így a vertikális integráció és a horizontális munkamegosztás hibrid modelljét képezte.

Gelsinger hatalmas beruházásokat hajtott végre a gyártási technológia fejlesztésére és az öntödei üzletág bővítésére. Ezek az erőfeszítések azonban nem hozták meg a várt eredményt, és hatalmas veszteségeket eredményeztek. Az ügyfelek, a PC-gyártók és a szervergyártók egyre elégedetlenebbek voltak a termékek versenyképességének hiánya miatt, ami végül a vezérigazgató váltásához vezetett.

A japán félvezető ipar újjáéledésének útja: a horizontális munkamegosztás lehetőségei

Az Intel hanyatlása és a horizontális munkamegosztás térnyerése hatalmas lehetőséget jelent a japán félvezető ipar számára. A japán vállalatok, amelyek egykor a vertikális integrációs modellel uralták a világot, a gazdasági buborék kipukkanása és a japán-amerikai félvezető-konfliktusok után elvesztették nemzetközi versenyképességüket. Bizonyos területeken, például az anyagok és a gyártóberendezések terén azonban továbbra is magas szintű technológiai tudással rendelkeznek.

A Rapidus és más japán vállalatok a legmodernebb félvezető gyártási technológiák létrehozására törekednek, és felgyorsítják az öntödei üzletágba való belépést. Az Intel példája a vertikális integrációs modell korlátait mutatja, ugyanakkor a horizontális munkamegosztás lehetőségeire is rámutat.

A japán vállalatok erősségeik kihasználásával és a horizontális munkamegosztáson belüli szerepeik pontos meghatározásával visszanyerhetik nemzetközi versenyképességüket. Fontos lesz, hogy a világ élvonalbeli vállalataival együttműködve, az anyagok, gyártóberendezések, tervezés és gyártás terén ökoszisztémát építsenek ki.

Összegzés: a változást lehetőségként kell megragadni

Az Intel vezérigazgatójának menesztését bemutató esemény a félvezető iparban bekövetkező nagy fordulatot jelképezi. A vertikális integrációs modelltől a horizontális munkamegosztás felé való átmenet átrajzolja az iparág egészének erőviszonyait, új versenyt és együttműködést teremt.

A japán félvezető iparnak el kell hagynia a múltbeli sikerekhez való ragaszkodást, és a változásokat lehetőségekként kell megragadnia. Az új horizontális munkamegosztási trendek között a saját erősségek maximális kihasználásával és a globális együttműködés erősítésével újra lehetőség nyílik a világ színpadán való szereplésre.