A "Buffett-effektus" és hatásai: Japán és Ázsia gazdaságát megrengető esemény

A közelmúltban a befektetéseiről visszautasító Warren Buffett vezette Berkshire Hathaway 8 milliárd dolláros (kb. 1250 milliárd forint) nyereséget ért el a japán öt nagy kereskedőház részvényeibe történő befektetése révén, ami jelentős hatással van az ázsiai gazdaságra. Az úgynevezett „Buffett-effektusnak” nevezett jelenség nemcsak Japánban, hanem Indiában, sőt Dél-Koreában is pozitív lökést ad a gazdaságnak, és visszhangot vált ki.

Buffett 2020-ban döntött a japán öt nagy kereskedőház, az Itochu, a Marubeni, a Mitsubishi, a Mitsui & Co. és a Sumitomo részvényeibe történő nagyméretű befektetése mellett. Akkoriban Buffett befektetési döntése lendületet adott a zsugorodással és az elöregedéssel küzdő japán gazdaságnak. A Buffett által befektetett kereskedőházak részvényeinek értéke ugrásszerűen emelkedett, a Nikkei átlagos részvényindex pedig idén túlszárnyalta az 1989-ben elért történelmi csúcsát.

A japán tőzsde emelkedésének alapvető oka azonban nem Buffett volt, hanem a Japán Bank negatív kamatlábpolitikája, a jelentős jen gyengülés és a japán kormány vállalatirányítási reformjai. Ezek a politikák eredményt hoztak, a japán vállalatok eredményei javultak, és a külföldi befektetők befektetői hangulata is felpezsdült.

Ennek ellenére Buffett „óriási sikerű” befektetési lépései nagy hatással voltak a környező ázsiai országokra. Különösen az, hogy Buffett a múlt héten Narendra Modi indiai miniszterelnöknek azt mondta, hogy „olyan országokban, mint India, sok lehetőség van”, nagy reményeket táplált az indiai gazdasággal kapcsolatban. Modi miniszterelnök 2014-es hivatalba lépése óta a „Gyártás Indiában” iparfejlesztési politikával azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Indiát a világ gyártási központjává tegye, így Buffett szavai szárnyakat adtak a politikájának.

Valójában Buffett Indiával kapcsolatos „dicsérete” nagy hatással van. Az Indiában érdeklődő befektetők a Modi-kormány gazdaságpolitikájában rejlő potenciális lehetőségeket kezdik felismerni, és a Modi-kormány is igyekszik a Buffett által Japánban elért sikeres politikákat átvenni a vállalati innováció érdekében. Ennek eredményeképpen a globális befektetési bank, a Jefferies úgy véli, hogy India tőkepiaci kapitalizációja 2030-ra eléri a 10 billió dollárt (kb. 3000 billió forintot), ami növeli az indiai gazdaság fellendülésére vonatkozó várakozásokat.

Egyúttal a „Buffett-effektus” által kiváltott ázsiai gazdasági átalakulási szél Dél-Koreát is érinti. Buffett japán kereskedőházak részvényeiben elért sikere a dél-koreai kormánynak és vállalatoknak is ösztönzést adott a nemzetközi standardoknak megfelelő menedzsment innovációra. Elterjedt az a meggyőződés, hogy a gyorsan változó globális gazdasági környezethez való alkalmazkodáshoz átlátható és hatékony vállalati működésre van szükség.

A japán kormány és vállalatok változása, az indiai és más ázsiai feltörekvő gazdaságok előretörése – ez a sorozatos mozgás nem csupán Buffett egyetlen befektetése következménye, hanem inkább a kor szellemének, vagyis a globális gazdasági struktúra átalakulásának jele. Buffett előrelátása csupán katalizátorként működött. A lényeg az, hogy az egyes országok mennyire tudnak proaktívan részt venni a változások hullámában.