A minimálbér Japánban: Összehasonlítás Dél-Koreával és új perspektívák

A közelmúltban Dél-Koreában elterjedt az a nézet, hogy Japánban alacsonyabbak az árak. Bár a jen gyengülése is szerepet játszik, a Starbucks-index és más adatok is azt mutatják, hogy Japánban alacsonyabbak az árak, mint Dél-Koreában. Az alacsony árak azonban nem jelentik azt, hogy a japán élet feltétlenül könnyebb. Különösen a minimálbér szintje közvetlenül befolyásolja az életminőséget, és rendkívül fontos tényező.

Dél-Korea és Japán minimálbérének összehasonlítása

A Hankyoreh újság cikke kiemeli Tokushima prefektúra jelentős minimálbér-emelését. A 2024-es évben Tokushima prefektúrában a minimálbér 980 jen lesz, ami 9,4%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Ezzel szemben Dél-Korea 2024-es minimálbére 10 030 won (kb. 1090 jen), ami mindössze 1,7%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Első ránézésre úgy tűnhet, hogy Dél-Korea minimálbére magasabb. A cikk azonban rámutat arra, hogy míg Japánban a kényelmi boltokban és más helyeken a tényleges bér gyakran meghaladja a minimálbért, addig Dél-Koreában a minimálbér sok alacsony bérezésű munkavállaló számára a "leggyakoribb fizetés". Ez azt jelenti, hogy a puszta összehasonlítás nem ad pontos képet a két ország munkavállalóinak életszínvonaláról.

A regionális különbségek problémája

Japánban a minimálbért prefektúránként állapítják meg. Emiatt regionális különbségek vannak a minimálbérben. Például 2023-ban a legmagasabb minimálbér Tokióban volt (1113 jen), míg a legalacsonyabb Okinawa prefektúrában (853 jen). A Hankyoreh újság cikke szerint Tokushima prefektúra jelentős minimálbér-emelésének hátterében az állt, hogy a alacsony minimálbér a fiatalok elvándorlását okozta. Vannak olyan vélemények is, melyek szerint a helyi önkormányzatok között minimálbér-emelésre vonatkozó verseny zajlik, egyfajta "chicken game" helyzetben.

Japán minimálbér-rendszerének története és döntéshozatali folyamata

Japán minimálbér-rendszere az 1959-ben elfogadott minimálbér-törvényen alapul. Kezdetben többfajta meghatározási módszer létezett, például az iparági megállapodásokon alapuló rendszer, de az 1968-as módosítás óta a Minimálbér Tanács határozza meg a minimálbért. A Minimálbér Tanács közérdekű biztosokból, munkaadói képviselőkből és munkavállalói képviselőkből áll. A tanács a munkavállalók megélhetési költségeit, a hasonló munkakörök bérét és a vállalkozások fizetőképességét figyelembe véve határozza meg a minimálbért. A 2007-es minimálbér-törvény módosításával előírták, hogy a minimálbér meghatározásakor figyelembe kell venni a szociális segélyezéssel való összhangot. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér nem lehet alacsonyabb a szociális segélyezés szintjénél.

Egy új nézőpont: Minimálbér és gazdasági növekedés

A minimálbér-emelés javítja a munkavállalók életszínvonalát, ugyanakkor aggályokat vet fel a vállalatok terhei tekintetében. Különösen a kis- és középvállalkozásokra jelenthet nagy terhet. Azonban a közelmúltban kutatási eredmények jelzik, hogy a minimálbér-emelés ösztönözheti a gazdasági növekedést. Az a nézet terjed, hogy a minimálbér-emelés növeli az alacsony jövedelműek fogyasztását, ami serkenti a gazdaságot. Emellett a minimálbér-emelés a vállalati termelékenység növelését is eredményezheti.

Összegzés

A japán minimálbért nem lehet egyszerűen összehasonlítani a dél-koreaival, de számos kihívással küzd, mint például a regionális különbségek és a szociális segélyezéssel való kapcsolat. A minimálbér-emelés nemcsak a munkavállalók életkörülményeinek javítását, hanem a gazdasági növekedést is elősegítheti. A jövőben nagy figyelem fog kísérni a japán társadalomban a minimálbér szerepét.