A Toyota elnöke rekordösszegű, 1,622 milliárd jenes jövedelmet kapott

A Toyota Motor Corporation elnöke, Akio Toyoda 2023-as pénzügyi évben kapott igazgatósági díjazása 1,622 milliárd jen (körülbelül 14 milliárd forint, 10,11 millió amerikai dollár) volt, ami a vállalat történetében a legmagasabb összeg. Ezt a 2023-as pénzügyi évvel kapcsolatos értékpapír-jelentésből, amelyet 25-én tettek közzé, lehet megtudni. Toyoda elnök igazgatósági díjazása 2022-es pénzügyi évben, amikor még vezérigazgató volt, 999 millió jen volt, 2023-ban pedig 1,622 milliárd jenre emelkedett, ami körülbelül 1,6-szoros növekedést jelent. A 100 millió jen feletti közzétételi kötelezettségű igazgatósági tagok száma 7 fő, Toyoda elnök kapta a legtöbbet, utána Koji Sato vezérigazgató következik 623 millió jennel. A Toyota 2023-as pénzügyi évben elért üzemi nyeresége 5,3529 billió jen volt, ezzel a japán vállalatok között elsőként lépte át az 5 billió jenet.

A Toyota Motor Corporation Japán egyik meghatározó vállalata, amely a globális autóiparban is kiemelkedő piaci részesedéssel rendelkezik. A Toyota kiváló minősége és technológiai fejlettsége révén szerte a világon számos autórajongó szívét elnyerte, és folyamatos növekedést mutat. Akio Toyoda elnök jelentős mértékben hozzájárult a Toyota sikereihez, vezetői képességei pedig világszerte elismerést vívtak ki. Toyoda elnök igazgatósági díjazását a Toyota számára végzett munkájának elismeréseként, valamint a jövőbeli növekedés iránti bizalom jelének is lehet tekinteni.

Egyes vélemények szerint a japán vezetők igazgatósági díjazása viszonylag alacsonyabb, mint más országokban. Különösen Akio Toyoda elnök jövedelme elmarad Elon Musk, a Tesla vezérigazgatójának fizetésétől. Ezt a jelenséget a japán vállalati kultúra és társadalmi légkör befolyásolja.

Japánban hagyományosan visszatartják az igazgatósági tagok fizetését, és a túlzott jövedelem társadalmi bírálatokat válthat ki. Ez a társadalmi légkör hozzájárulhat ahhoz, hogy a japán vállalatok ne ösztönözzék eléggé a teljesítményt, és inkább a hosszú távú stabilitásra összpontosítsanak.

Ugyanakkor a globális verseny kiéleződése miatt a japán vállalatoknak egyre nagyobb kihívással kell szembenézniük: be kell vezetniük a teljesítményalapú jutalmazási rendszereket, és aktívan kell toborozniuk az innovatív tehetségeket.