Az IB program használata Japánban és a kihívások a felvételi eljárásban: Középiskolai és egyetemi perspektíva

Japánban egyre elterjedtebb az IB program bevezetése, de az egyetemi felvételi eljárásban való alkalmazása még kezdeti fázisban van, és a középiskolák és az egyetemek közötti megértés hiánya miatt feladatok merülnek fel.

2024. június 7-én a Művelődési, Sport-, Tudomány- és Technológiai Minisztérium (文部科学省) megrendezte a „Az IB program alkalmazásának bővítése érdekében szervezett szakértői értekezlet” második ülését. Az értekezleten az IB programot alkalmazó egyetemi felvételi eljárás jelenlegi helyzetével kapcsolatban az IB programot működtető középiskolák és az IB programot alkalmazó felvételi eljárást folytató egyetemek egyaránt bemutatták a jelenlegi helyzetüket és a nehézségeiket.

Először Ogiono igazgató (荻野校長), a Tokiói Művészeti Egyetem (東京藝術大学) mellékállású nemzetközi középfokú oktatási iskolájából tartott előadást az IB programot elvégzett diákok pályaválasztásának jelenlegi helyzetéről és az IB felvételivel kapcsolatos kihívásokról. Ogiono igazgató rámutatott, hogy a japán egyetemek még mindig nem rendelkeznek kellő ismeretekkel az IB programmal kapcsolatban, így az IB programot alkalmazó felvételi eljárás nem tudott DP diákok számára kedvező felvételi eljárássá válni.

Különösen azt hangsúlyozta, hogy mivel novemberig sok esetben a becsült eredmények (Predicted Grades) alapján zajlik a felvételi eljárás, januárban a végleges eredmények (Final Grades) közzététele után fennáll a bukási lehetőség, ami szorongást okoz a DP diákoknak. Rámutatott arra is, hogy a japán egyetemek IB felvételije során sok dokumentumot kell benyújtani, ami nagy terhet ró a DP diákokra. Végül Ogiono igazgató az IB programot elvégzett diákok külföldi egyetemekre történő felvételével kapcsolatos nehézségek között a gazdasági nehézségeket és a felvételi támogatási rendszer hiányosságait említette.

Ezután Macuzaki tanár (松崎先生) a Mitaké Gakuen Középiskolából és Gimnáziumból (御鷹学園中学校・高等学校) rámutatott arra, hogy az IB programot elvégzett diákok számára szélesebb körű pályaválasztási lehetőségek nyílnak, ugyanakkor a japán egyetemek IB programmal kapcsolatos ismerethiánya miatt, különösen a természettudományos területeken szűkül a pályaválasztási lehetőség. Macuzaki tanár elmondta, hogy az IB program révén a diákok felfedezhetik erősségeiket és érdeklődési körüket, valamint lehetőséget kapnak arra, hogy különböző területeken próbálják ki magukat, de a japán egyetemek IB programmal kapcsolatos tudatlansága miatt az IB programot elvégzett diákok pályaválasztása korlátozott lehet.

Az értekezleten felvetett problémák azt mutatják, hogy a japán egyetemeknek növelniük kell az IB programmal kapcsolatos ismereteiket, és kidolgozniuk kell az IB programot elvégzett diákok számára tervezett felvételi rendszert. Különösen fontos az IB programot elvégzett diákok becsült és végleges eredményei közötti különbség figyelembevételével a felvételi rendszer fejlesztése, valamint az egyetemek azon törekvése, hogy bővítsék az IB programot elvégzett diákok pályaválasztási lehetőségeit.

Az IB program olyan oktatási program, amely támogatja a diákok potenciáljának maximális kihasználását. Reméljük, hogy a jövőben a japán egyetemek növelik az IB programmal kapcsolatos ismereteiket, fejlesztik az IB programot alkalmazó felvételi rendszert, és több pályaválasztási lehetőséget biztosítanak az IB programot elvégzett diákoknak.