Japán: A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása érdekében reformokat hajt végre… A vállalatok is a 70 éves korig terjedő nyugdíjazási korhatár meghosszabbítását fontolgatják

A japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (MHLW) által március 3-án közzétett állami nyugdíjrendszer pénzügyi vizsgálati eredményei alapján a nyugdíjrendszer fenntarthatósága javult, ami a nyugdíjasok és a nők foglalkoztatottságának növekedésének köszönhető. Azonban a fiatal generációk körében elterjedt nyugdíjrendszerrel kapcsolatos aggodalmak eloszlatása érdekében elengedhetetlen a rendszer támogatottságát növelő reformok végrehajtása. A vállalatok is egyre intenzívebben készülnek a „100 éves életkorra” (100年時代), többek között a nyugdíjkorhatár 70 éves korig történő meghosszabbításával, így a kormánynak és a magánszektornak együtt kell terveznie az új rendszert.

Nincs közvetlen kapcsolat a cikkel / Forrás: GPT4o

A pénzügyi vizsgálat legfontosabb része a nyugdíj kifizetésének megkezdésének időpontjában a jelenleg dolgozó generációk ténylegesen kapott jövedelméhez viszonyított nyugdíj összegét mutató „jövedelem-pótlási ráta”. A vizsgálat során kiszámolt négy forgatókönyv és a jelenlegi szint (61,2%) összehasonlítása azt mutatja, hogy egyik sem jobb a jelenleginél. Különösen a legutóbbi gazdasági növekedéshez közeli, a múltbeli 30 évre vonatkozó előrejelzés esetén a jelenleginél 10%-kal is nagyobb csökkenés várható.

A kormány a nyugdíjrendszer megerősítésére irányuló politikái között szerepel a részmunkaidős munkavállalók fokozatos bevonása is. Idén októberben a jelenlegi 101 fő feletti vállalatoknál 51 fő felettire csökken a határ. Az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium a jelenlegi vizsgálatban megmutatta, hogy a feltételek fokozatos megszüntetése/enyhítése a tagok számának növekedéséhez és a juttatások szintjének emelkedéséhez vezet. Ha a heti 10 óránál többet dolgozó összes munkavállalóra kiterjesztik a rendszer hatókörét, akkor 8,6 millió új tag csatlakozhat a nyugdíjrendszerhez, és a múltbeli 30 évre vonatkozó előrejelzés alapján a jövedelem-pótlási ráta 56,3%-ra emelkedik.

A jó egészségi állapotban lévők számára lehetőség nyílik arra is, hogy dolgozzanak tovább, és később kezdjék meg a nyugdíjfelvételt. Az alapnyugdíj-biztosítás befizetési időszakának a jelenlegi 40 évről 45 évre történő meghosszabbítása a jövedelem-pótlási rátát 57,3%-ra növelné. A nyugdíjkorhatár emelése azonban megköveteli, hogy olyan környezetet teremtsünk, amely elősegíti a munkára képes idősebb emberek foglalkoztatását.

A Meiji Yasuda Életbiztosító Társaság (明治安田生命保険) 2027-től 70 évre tervezi meghosszabbítani a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatárt, ami ha megvalósul, a nagy pénzügyi intézmények között elsőként történne meg. A kormány legutóbbi felmérése szerint a vállalatok mindössze 30%-a kínál munkalehetőséget a 70 éves korig dolgozni vágyóknak, ezért fokozni kell az önkéntes erőfeszítéseket.

A kormány a vezetői és nyugdíjkorhatár-rendszereket felülvizsgáló vállalatok számának növelése érdekében tervezi közzétenni a legjobb gyakorlatokat. A júniusban a minisztertanács által elfogadott „Új kapitalizmus végrehajtási terv” (新しい資本主義実行計画) növekedési stratégiában is szerepel, hogy „azoknak a tehetséges fiataloknak, akik elégedetlenek, meg kell adni a lehetőséget, hogy megértsék, hogyan történik a seniorok képességeihez igazodó kezelés”, és információkat kell nyújtani számukra. Az idősebb generáció foglalkoztatása a munkaerőhiány enyhítéséhez is hozzájárul. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítására irányuló sorozatos reformok hozzájárulnak a munkaerőhiánnyal küzdő japán gazdaság növekedéséhez is. (Miyazawa Fumi)