Az USA és Japán eltérő felfogása a startup befektetésekben a preferált részvények feltételeit illetően

A japán startup befektetési piacon nemrégiben vita bontakozott ki a preferált részvények feltételeit illetően. Ez a japán és az amerikai startup befektetési gyakorlatban tapasztalható markáns különbségből ered. Konkrétan a preferált részvények részvételi és nem részvételi kialakítását illetően van eltérés a két ország nézőpontja között, ahol Japánban a befektetőknek kedvező részvételi forma a jellemző, míg az Egyesült Államokban a startupnak kedvező nem részvételi forma a standard.

A preferált részvény a társasági jogban meghatározott különleges részvényfajta, amely a tulajdonosának a közönséges részvényesekhez képest elsőbbséget biztosít az osztalékfizetésben és a fennmaradó vagyon megosztásában. Vállalatfelvásárlás (M&A) esetén a preferált részvényeseknek először meg kell fizetni a befektetett tőkét, és a fennmaradó összeget a többi részvényes között osztják szét. Ebben az esetben a részvételi formában a preferált részvényesek is részesülnek a fennmaradó eladási bevételből a közönséges részvényesekkel együtt, míg a nem részvételi formában a preferált részvényesek csak a befektetett tőkéjüket kapják vissza, a többi pedig a közönséges részvényesekhez kerül.

Japánban a startup vállalkozások 97%-a a befektetőknek kedvező, részvételi preferált részvényt bocsát ki. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a startup vállalkozások több mint 95%-a a startup vállalkozásoknak kedvező, nem részvételi formát részesíti előnyben. Ennek a markáns különbségnek számos magyarázata létezik.

Néhányan úgy vélik, hogy Japánban a kisebb M&A piac miatt részesítik előnyben a részvételi formát, de vannak, akik ezt cáfolják azzal, hogy az Egyesült Államokban is nagy a versengés a kockázati tőkealapok között, így a részvételi forma révén maximalizálhatják a nyereségüket. Vannak, akik azt is állítják, hogy a japán vállalkozások a részvételi formát azért részesítik előnyben, hogy növeljék a vállalatértékelést (értékelési szorzó), de sokan kritizálják ezt azzal, hogy a legtöbb vállalkozó nem érti a részvételi és nem részvételi forma közötti különbséget.

Az amerikai befektetők, például a Y Combinator (Y Combinator) hevesen kritizálja azokat a befektetőket, akik a részvételi formát alkalmazzák. Véleményük szerint a részvételi forma túlságosan is a befektetők érdekét helyezi előtérbe, ezáltal aláássa a startup vállalkozások növekedési ösztönzőit, és végső soron a tehetséges vállalkozókat külföldre kényszeríti. Japánban ezzel szemben van, aki úgy véli, hogy a vállalkozók iránti bizalmatlanság miatt alkalmazzák a részvételi formát a morális kockázat csökkentése érdekében.

Ha a felek között bizalmatlanság uralkodik, akkor hosszú távú együttműködésre és közös fejlődésre nincs lehetőség. A részvételi és nem részvételi szerződési feltételek körüli vita arra mutat rá, hogy a startup ökoszisztéma fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a vállalkozók és a befektetők közötti bizalom kialakítása.