A japán startup befektetési piacán a közelmúltban vita bontakozott ki a preferenciális részvények feltételeit illetően. Ez a vita a japán és az amerikai startup befektetési gyakorlatok közötti markáns különbségekből fakad. Konkrétan a preferenciális részvények résztvevő és nem résztvevő kialakításáról van szó, ahol a két ország között eltérő nézetek uralkodnak. Japánban a befektetőknek kedvező résztvevő forma a jellemző, míg az Egyesült Államokban a startup-oknak kedvező nem résztvevő forma az általános.

A preferenciális részvények a társasági törvényekben meghatározott részvénytípusok közé tartoznak, amelyek a közönséges részvények tulajdonosaihoz képest előnyben részesülnek a nyereség elosztásában és a fennmaradó vagyon megosztásában. A fúziók és felvásárlások során a preferenciális részvényesek kapják meg először a befektetett tőkéjüket, majd a fennmaradó összeget osztják fel a többi részvényes között. A résztvevő esetben a preferenciális részvényesek részesülnek a többi részvényessel együtt a fennmaradó értékesítési bevételből is, míg a nem résztvevő esetben a preferenciális részvényesek csak a befektetett tőkéjüket kapják vissza, a fennmaradó összeget pedig a közönséges részvényesek között osztják fel.

Japánban a startup-ok 97%-a ad ki befektetőbarát résztvevő preferenciális részvényt. Az Egyesült Államokban ezzel szemben a startup-ok 95%-a felett részesíti előnyben a startup-oknak kedvező nem résztvevő formát. Az ilyen markáns különbségek okairól eltérő vélemények vannak.

Egyesek szerint Japánban az M&A piac mérete kicsi, ezért részesítik előnyben a résztvevő formát, de az Egyesült Államokban is van olyan vélemény, hogy a kockázatitőke-befektetők közötti verseny olyan erős, hogy inkább a résztvevő forma révén maximalizálják a profitot. Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a japán vállalatok a résztvevő formát részesítik előnyben a részvényérték növelése érdekében, de sokan kritizálják azt is, hogy a legtöbb vállalkozó nem érti igazán a résztvevő és a nem résztvevő forma közötti különbséget.

Az olyan amerikai befektetők, mint a Y Combinator, erősen kritizálják a résztvevő formát alkalmazó befektetőket. A résztvevő forma túlzottan védi a befektető érdekeit, és ezáltal gátolja a startup-ok növekedési ösztönzését, ami végül azt eredményezi, hogy a sikeres vállalkozók külföldre költöznek. Japánban ezzel szemben van olyan nézet is, hogy a vállalkozókba vetett bizalmatlanság miatt a résztvevő formát követelik meg a túlzott kockázatok elkerülése érdekében.

A felek közötti kölcsönös bizalmatlanság jelenlétében a hosszú távú együttműködésen alapuló növekedés szinte lehetetlen. A résztvevő és a nem résztvevő szerződési feltételek körüli vita azt mutatja, hogy a startup ökoszisztéma fejlődéséhez elengedhetetlen a vállalkozók és a befektetők közötti bizalom kialakítása.